Vivien azután is mosolygós, pozitív maradt, hogy megtudta a szörnyű diagnózist. Jókedvéből pedig igyekezett minél többet adni a környezetének. Vivien egyik utolsó képe: már nagyon beteg volt, de még próbált mosolyogni, miközben naplót írt szenvedéseiről /Fotó: Facebook– Amikor kiderült a betegségem, nagyon megrémültem, habár sosem fogtam föl úgy, hogy ez egy halálosnak nevezett betegség. (…) Elhatároztam, hogy ez egy állapot, amit jól is fel lehet fogni – így írt Vivien feljegyzéseiben, amelyekben folyamatosan beszámolt kezeléseiről és állapotáról, hogy másoknak erőt adjon. A fiatal lány az év elején még bizakodva tekintett a jövőbe, hiszen küszöbön állt a transzplantáció: végül egy idegen donortól februárban meg is kapta az életet jelentő csontvelőt.
Vivien hosszú lábadozás után gyógyulni kezdett a rákból, de nem sokkal később ismét visszaesett, mert szervezetét gomba támadta meg. Az édesapa, Lajos azt mondja, soha nem engedi el Vivient: lányuk hamvait otthon őrzik majd. Saját sejtjeire támadt: A graft-versus-host-betegség akkor alakul ki, amikor az átültetett immunsejtek a beteg saját sejtjeit tekintik idegennek és támadják azokat. Vivient emiatt kezelték, ennek szövődménye lett a végzetessé váló gombás fertőzés. – A korábbi kemoterápiás kezelések és az utókezelések miatt annyira védtelen volt, hogy egy fertőzés után újra leromlott az állapota. Tüdejét egy gombafertőzés támadta meg, ami később átterjedt a májára és a szívére is. Tizennégy héten keresztül szenvedett, mielőtt a kis szervezete azt mondta volna:
Elég volt, nem bírom tovább – mondta elcsukló hangon Lajos, Vivien édesapja, aki azt is elárulta: nem szeretnék eltemetni halott lányukat. Hamvasztást kérnek, hogy mint mondja: lányuk velük maradhasson örökké.
