Megszólalt Sulyok Tamás köztársasági elnök, ekkor mond le:

Május végéig kapott időt: Sulyok Tamás megtörte a csendet, és elárulta, hajlandó-e lemondani és ha igen, mikor. Sokan még nem tudják pontosan, hogyan dőlnek el a legfontosabb kérdések a háttérben. De ami igazán számít: egy ország stabilitása mindannyiunk mindennapjait befolyásolja — és most megmutatjuk, mit lépett az államfő a nyílt nyomásgyakorlásra. Gondolj bele, milyen érzés lehet az, amikor a munkahelyeden a legfelsőbb szintről, teljesen nyíltan a távozásodat kérik. Az elmúlt hetekben az egész ország azt találgatta, vajon enged-e a köztársasági elnök az új miniszterelnök nyomásának. Sulyok Tamás egy nemrégiben az Indexnek adott, átfogó interjúban tiszta vizet öntött a pohárba. Nemcsak az esetleges lemondásáról beszélt, hanem arról is, milyen viszonyt ápol Magyar Péterrel és Orbán Viktorral, illetve hogyan éli meg a körülötte zajló botrányokat. Nincs megbánás: a stabilitás a legfontosabb: Amikor valakit folyamatosan támadnak, hajlamos elbizonytalanodni. Sulyok Tamás azonban elmondta, hogy nem bánta meg a döntéseit. Jogi szakemberként az államfői tisztséget is úgy fogta fel, mint egy eszközt az alkotmányos stabilitás megőrzésére. Kifejtette, hogy egy köztársasági elnöknek nem lehet önálló politikai programja. Az ő feladata az, hogy a nemzetet építse és egységesítse. Persze felmerül a kérdés, hogyan lehet egységet teremteni ott, ahol mindenki mást gondol. A köztársasági elnök így fogalmazott erről: „A nemzet egységének kifejezése rendkívül nehéz feladat. Különösen egy plurális társadalomban, amilyenben mi is élünk Európában. De ez így van jól, mert egy plurális társadalomban a nemzeten belül különböző politikai, gazdasági, kulturális és vallási törésvonalak mentén eltérő elképzelések léteznek. Az egységet ebben a sokszínűségben valójában az alkotmány és a jog tudja megteremteni. A jog ugyanis mindenkire egyformán vonatkozik, és alapelve, hogy a jog nem ismerete nem mentesít a betartása alól.” A találkozó Magyar Péterrel: tisztelet és ultimátum. Biztosan te is érezted már egy beszélgetésben, hogy bár a felek udvariasak, a feszültség szinte tapintható. Április 12-én a Sándor-palotában pontosan egy ilyen találkozó zajlott le Sulyok Tamás és a parlamentbe bejutó pártok vezetői között. Az elnök elárulta: Orbán Viktort előzetesen tájékoztatta arról, hogy Magyar Pétert fogja felkérni kormányalakításra.

Ezt követően leült Magyarral, hogy előkészítsék a parlament alakuló ülését. Bár a légkör tárgyszerű volt, a téma gyorsan a lemondásra terelődött. A köztársasági elnök szavai szerint a vitájuk udvarias mederben zajlott: „Természetesen hangsúlyozta az álláspontját, hogy miért kellene lemondanom, és elmondta az érveit is. Én erre annyit válaszoltam, hogy másképp látom ezt a kérdést. Jeleztem, hogy most nem az a feladatunk, hogy ezt megvitassuk, hanem hogy előkészítsük az alakuló ülést.” De mi a helyzet azokkal a kemény szavakkal, amelyeket az új kormányfő vágott az államfőhöz? Magyar Péter korábban alkalmatlannak és méltatlannak nevezte őt. Sulyok Tamás jogászként reagált, kerülve az érzelmi drámát: „Az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Ezek politikai értékítéletek, és mint ilyenekhez, nem szeretnék hozzászólni, mert politikai véleményekkel nem dolgom foglalkozni. Az alkotmány nem ismer ilyen kategóriákat.” Miért hallgatott az elnök a legnehezebb időkben? Mindannyian emlékszünk, milyen elkeseredett és durva volt a kampányidőszak. Sokan várták, hogy a nemzet első embere felemeli a szavát. A jogi alapelvek azonban mást diktálnak. A társadalmat mélyen megrázó gyermekvédelmi botrányok kapcsán azonban nem maradt teljesen tétlen. Bár sokan kevesellték a reakciót, ő közleményben állt ki az áldozatok mellett. Ahogy mondta, bízik a magyar intézményrendszerben: „Rámutattam, hogy Magyarországon közmegegyezés van abban: a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket a társadalom elítéli és az elkövetők szigorú megbüntetését szükségesnek tartja. […] Amíg az intézmények és hatóságok éppen végzik a munkájukat, addig a köztársasági elnöknek nem kell további szerepet vállalnia ezekben az ügyekben.” A nagy kérdés: Lesz-e lemondás május 31-én? Magyar Péter székfoglaló beszéde alatt a Tisza Párt képviselői megtapsolták az elnököt érő kritikákat. Sulyok Tamást ez emberileg nem zökkentette ki. Megértette, hogy új politikai szelek fújnak, és felmerült az igény az elnöki szerepkör átalakítására. „Ebből a beszédből számomra alapvetően az kristályosodott ki, hogy megindult a köztársasági elnök alkotmányos státuszának és hatásköreinek politikai újraértelmezése.” De vajon enged-e a május 31-i ultimátumnak? A válasza határozott, és egyértelmű üzenet mindenkinek: „Ahogy az előzőekből is kiderült, jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat. Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. […] Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak.”