Bekövetkezett! Vége van! Magyar Péter megtette Lázár Jánossal

A Lázár Jánoshoz köthető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány működése gyors és alapos ellenőrzés alá kerül. Bóna Szabolcs agrárminiszter hangsúlyozta, hogy felül kell vizsgálni a folyamatokat: milyen módon jutottak az alapítványhoz a stratégiai jelentőségű állami agrárcégek, a területek és több ezer ingatlan kezelésének joga. Amennyiben a nyomozás vagy átvilágítás szabálytalanságot igazol, a folyamat végén akár a társaságok és 1374 ingatlan is kikerülhet Lázár János befolyási köréből. Villámrajtot vesz a felülvizsgálat: A nemrég kinevezett agrárvezető a hódmezővásárhelyi állatkiállításon jelezte, hogy a Jövő Nemzedék Földje Alapítvánnyal kapcsolatos ügyeket rendkívül határidőre fogják tisztázni. A HVG értesülései szerint a tárca élén álló politikus külön is leszögezte, hogy a Lázár Jánoshoz köthető agrárvállalkozások és vagyonáramlások átvizsgálása nem halogatható. Mivel az alapítvány kuratóriumát Lázár János vezeti, és az elmúlt időszakban számos állami vagyonelem került hozzá, az új kormányzat most részletes ellenőrzést rendelt el. A legnagyobb érdeklődés a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jövőjét övezi, de az ATEV Zrt. és a börtöngazdasági földek sorsa is napirendre kerülhet. A helyzet súlyát növeli, hogy nem elhanyagolható mértékű ingatlanokról vagy mellékes üzleti érdekeltségekről van szó. A Telex már március végén részletezte, hogy egy pénteki kormányhatározat értelmében összesen 1374 ingatlan került át a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezelésébe. A csomagban legelők, szántók, rétek, erdők, közutak, gyümölcsösök és börtöngazdasági területek is szerepeltek. A Ménesbirtok lehet az egyik legfontosabb ügy: A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok évek óta meghatározó szereplője a magyar állami agrárpolitikának. Nem csupán hagyományos gazdasági társaságként tekintenek rá, hanem stratégiai jelentőségű agrárvagyonként, amelynek történelmi és szakmai súlya kiemelkedő. Éppen ezért komoly felháborodást keltett, hogy a birtok az alapítványi körbe került. Bóna Szabolcs jelenlegi közleménye alapján a Ménesbirtok jövője a felülvizsgálat egyik központi kérdése lesz. A Szeretlek Magyarország összefoglalója szerint az agrárminiszter arról beszélt, hogy tisztázni kell, milyen körülmények és indokok alapján kerültek ezek a vállalkozások, területek és jogcímek az alapítványhoz. Ez politikailag is érzékeny téma, hiszen Lázár János neve évek óta Mezőhegyessel forrt össze. A volt miniszter többször is szólt a Ménesbirtok fejlesztéséről, míg az alapítványi modell kritikusai kifogásolták, hogy jelentős közvagyon került olyan struktúrába, amely felett a közvetlen állami ellenőrzés jóval nehezebben érvényesül. A vizsgálat eredménye egyelőre ismeretlen, így tényként nem állítható, hogy jogsértés történt volna. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az új agrárvezetés nem tekinti lezárttnak a vagyonátruházásokat. Az ATEV milliárdos nyeresége is célkeresztbe került. Az átvilágítás másik kiemelt szereplője az ATEV Zrt., vagyis az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat.

Ez a társaság olyan szolgáltatásokat biztosít, amelyek nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők működéséhez. Bóna Szabolcs szerint éppen ezért alapvetően nonprofit alapon kellene üzemelnie. Ehhez képest az elmúlt években az ATEV jelentős, milliárdos profitot termelt. Az ATV beszámolói szerint Bóna arról is nyilatkozott, hogy az alapítvány osztalék formájában kivonta a profitot a cégből, és nagy valószínűséggel kampánycélokat finanszíroztak ebből a pénzből. Ez súlyos vád, ezért óvatosan kell kezelni: jelenleg Bóna Szabolcs politikai álláspontjáról és a felülvizsgálat szükségességéről van szó, nem pedig lezárt hatósági megállapításról. A pénzáramlás pontos útját, jogszerűségét és felhasználási célját az átvilágításnak kell tisztáznia. Ha azonban igazolódik, hogy stratégiai, közérdekű agrárszolgáltatásból származó nyereséget nem a közfeladat ellátására, hanem politikai célokra fordítottak, az az ügyet a pusztá vagyonkezelési vitánál jóval súlyosabb dimenzióba emelheti. 1374 ingatlan: ezért lett országos ügy: A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány körüli vita már március végén új lendületet kapott, amikor közzétették a kormányhatározatot a jelentős állami földvagyon kezelésbe adásáról. A 24.hu akkori összefoglalása szerint a döntés értelmében az állam a Nemzeti Földalap közreműködésével ingyenesen megszerezte, majd az alapítvány kezébe adta az érintett területeket. A csomagban jellemzően szántók, legelők, erdők, mocsaras területek, közutak és árkok szerepeltek. A Telex arról számolt be, hogy az ingatlanok száma 1374 volt, és a felsorolásban többek között börtöngazdasági földek is szerepelhettek. A HVG pedig már korábban arról írt, hogy Lázár János alapítványánál landoltak a börtöngazdaságokhoz kapcsolódó területek, összesen mintegy 16 ezer hektárnyi föld. Ez azért vált kiemelt kérdéssé, mert Magyarországon a föld nem egyszerű vagyonelem. Politikai, gazdasági és társadalmi súlya van, különösen, ha állami tulajdonú agrárföldekről, stratégiai vállalkozásokról és hosszú távú vagyonkezelési jogokról van szó. Ha ezek alapítványi struktúrába kerülnek, a későbbi kormányok mozgástere is beszűkülhet. Most éppen ezt a kérdést nyitná fel újra a Tisza-kormány agrárvezetése: vissza kell-e venni, át kell-e szervezni, vagy jogilag újra kell-e keretezni azokat a vagyonelemeket, amelyek az előző időszakban kerültek az alapítványhoz. Mi történhet, ha szabálytalanságokat találnak? A legfontosabb kérdés most az, milyen jogi következményei lehetnek az átvilágításnak. Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a vagyonátruházások jogszerűek voltak, de politikailag vitathatóak, akkor a kormány mozgástere szűkebb lehet. Ha viszont szabálytalanságokat, közérdeket sértő döntéseket vagy nem megfelelő vagyonkezelést tárnak fel, akkor megnyílhat az út a cégek, földek és ingatlanok visszarendezése előtt. Ez akár azt is jelentheti, hogy a Ménesbirtok, az ATEV vagy a több mint ezer ingatlan kezelésének joga kikerülhet a Lázár János vezette alapítványi körből. De ezt egyelőre csak feltételezésként lehet megfogalmazni: a vizsgálat eredménye, a jogi keretek és az esetleges parlamenti döntések határozzák meg, meddig mehet el a kormány. Politikailag mindenesetre már most erős üzenet született. Az új agrárminiszter nem óvatos távolságtartással, hanem kifejezetten gyors ellenőrzés ígéretével kezdett. A Lázár Jánoshoz kötött agrárvagyon ügye így könnyen a Tisza-kormány egyik első nagy elszámoltatási témájává válhat. A következő hetekben kiderül, hogy ez valóban rendszerszintű vagyon-visszavételi folyamat kezdete lesz-e, vagy inkább politikai nyomásgyakorlás marad. Az viszont most már biztos: a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány körül felhalmozott cégek, földek és ingatlanok ügye nem marad csendben az irattárban.