
Tegnap délután komoly riadalmat okozott egy lakásban történt robbanás Kiskunfélegyházán, a Kalmár József utcában. A hatóságok elsődleges információi szerint feltehetően gázszivárgás vezetett a detonációhoz, amely az érintett épület szerkezetét is súlyosan megrongálta. A helyszínre a kiskunfélegyházi hivatásos tűzoltók vonultak, akik kiérkezéskor már nem lángoló tűzzel, hanem izzással és parázslással találták szemben magukat. A tűzoltók egy vízsugárral rövid idő alatt eloltották az izzó részeket, és megakadályozták, hogy a tűz továbbterjedjen az épület más részeire vagy a szomszédos ingatlanokra. Megemelkedett a födém, lakhatatlanná vált az ingatlan. A robbanás ereje jól mutatja, milyen veszélyes tud lenni egy, a levegőben felgyülemlő gáz: a detonáció következtében az épület födémje megemelkedett, megrepedt, a falazat szerkezete is károsodott. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint az ingatlant lakhatatlanná nyilvánították, vagyis a tulajdonos(ok) egyelőre nem térhetnek vissza az otthonukba. Ilyen esetben a szakembereknek statikai szempontból is meg kell vizsgálni az épületet: a repedt födém, a megmozdult szerkezeti elemek, a meggyengült falak mind olyan károsodást jeleznek, amelyek akár részleges bontást vagy komoly helyreállítási munkálatokat is szükségessé tehetnek. A hatóságok ilyenkor általában ideiglenes elszállásolásról is gondoskodnak, illetve a tulajdonosoknak kell megoldaniuk, hogy hol tudnak átmenetileg lakni. Pozitívum, hogy a szomszédos, az udvarban álló lakások nem károsodtak. Ennek köszönhetően nem volt szükség több ingatlan kiürítésére, és az ott élők – bár a robbanás és a kivonuló egységek jelenléte őket is nyilván felzaklatta – fizikailag nem szenvedtek kárt az eset következtében.
Mi történhetett? – A gázszivárgás láthatatlan veszélye. A katasztrófavédelem előzetes tájékoztatása szerint feltehetően gázszivárgás áll a robbanás hátterében. A gázrobbanásos esetek többségénél hasonló a forgatókönyv: valahol a rendszerben – lehet ez vezeték, csatlakozás, gázkészülék, csap, flexibilis cső – kisebb-nagyobb mértékű gázszivárgás alakul ki. Ha a szivárgás tartósan fennáll, a gáz elkezd felgyülemleni a zárt térben, különösen akkor, ha a helyiséget nem szellőztetik, és a nyílászárók zárva vannak. A földgáz és a PB-gáz is robbanásveszélyes, ha a levegőben az úgynevezett robbanási határérték közé esik a koncentráció. Ilyenkor elég egy szikra – például egy villany felkapcsolása, egy relé működése, egy cigarettagyújtó vagy akár statikus elektromosság –, és bekövetkezik a robbanás, amely rövid idő alatt hatalmas energiát szabadít fel. A mostani kiskunfélegyházi esetnél is erre utal az, hogy a födém megemelkedett és megrepedt: a zárt térben felgyülemlett gáz pillanatszerűen tágulva gyakorlatilag „szétfeszíti” az épület szerkezetét. Figyelmeztetés a lakosságnak: gyanús szag, sziszegés, huzat – nem szabad félvállról venni. Az ilyen esetek ismételten ráirányítják a figyelmet a gázhasználat biztonságára. A földgáz és a PB-gáz önmagában szagtalan, ezért mesterségesen szagosítják (ún. odorálás), hogy a lakosság időben észrevegye a szivárgást. Ha otthonunkban jellegzetes „záptojásra” emlékeztető gázszagot érzünk, esetleg sziszegő hangot hallunk egy gázcsatlakozás környékén, azonnal komolyan kell venni a jeleket. A legfontosabb teendők ilyen esetben: Ne kapcsoljunk fel vagy le villanyt, ne használjunk nyílt lángot, ne gyújtsunk rá! Azonnal nyissuk ki az ablakokat, ajtókat, kezdjük meg a szellőztetést, amennyire biztonságosan megoldható. Ha lehetséges, zárjuk el a gáz főelzáróját. Hagyjuk el a lakást, és csak a szabadból, biztonságos távolságból hívjuk a 112-es segélyhívót, vagy értesítsük a gázszolgáltatót. Nem szabad legyinteni arra, hogy „biztos csak egy kicsit szivárog” – a kiskunfélegyházi robbanás is emlékeztet arra, hogy már kis mennyiségű, felgyülemlő gáz is elég lehet egy komoly detonációhoz.