Ketten súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedtek, egy gyermek pedig belehalt a támadásba. Az újpesti Tungsram-sporttelepen történt eset áldozata egy héttel később töltötte volna be hetedik életévét. Csabi nem került elő: 2000. március 19-én vasárnap délben a kisfiú anyjával és húgával vitt ebédet édesanyja élettársának, a biztonsági őrnek, aki a sporttelepet őrizte két őrkutyával. Amíg a felnőttek beszélgettek, a két gyerek a szabadban játszott. Amikor az anya hívta a gyerekeket, csak Csabi húga került elő, a fiú nem, ezért az asszony keresni kezdte. Fia szétmarcangolt holttestére egy órányi kutatás után talált rá.
Később azonban kiderült, hogy ezzel a vallomással valami nem stimmel. Nem gyilkosság, cáfolt az állatorvos: A kisfiú holtteste félig le volt meztelenítve, rajta kiterjedt, roncsolt sérülésekkel. A helyszíni szemle, a vallomások és az elsődleges orvosszakértői vizsgálatok alapján különös kegyetlenséggel elkövetett emberölést valószínűsítettek a nyomozók. Az a feltevés azonban, hogy brutális gyilkosság történt, az állatorvos bevonásával történő boncolás során megdőlt. A mindent eldöntő DNS:
A hatóság genetikai vizsgálatot rendelt el, melyet – Magyarországon először – a feltételezett „elkövetők”, egy rottweiler és egy német juhászkutya, valamint a bűnjeleken esetlegesen fellelhető, kutya eredetű biológiai anyagmaradványok vizsgálatára, egyedi azonosítására terjesztett ki. A tettesek: egy rottweiler és egy németjuhász: A genetikai szakértői vélemény a szőrszálak, a nyál- és vérfoltok kutya-specifikus elemzésével, illetve a kisfiú halálos sérüléseit okozó két kutya azonosítása után bebizonyosodott, hogy a szerencsétlen gyerek nem egy brutális ember, hanem a két őrkutya áldozatává vált.
Nem haraphattak volna: A sporttelep bejáratánál tábla figyelmeztetett arra, hogy a területet kutyákkal őrzik, és egy elkerített rész is volt kutyaházakkal. Az őrkutyáknak egyrészt a biztonsági embert kellett védeni, másrészt a rájuk bízott területet. Ha behatolót észleltek, oda kellett rohanniuk és leteperni az illetőt. Az idomítás szabályai szerint azonban nem haraphattak volna. Szétmarcangolt matracnak hitték a széttépett gyereket: A kutyatámadás tényét nem csak a szakértők erősítették meg, hanem szemtanúk is látták, hogy az állatok „valamit marcangoltak”. A szemtanúknak azonban elsőre valószínűleg eszükbe sem jutott, hogy egy gyereket tépnek a kutyák, hanem próbababára és szivacsmatrac darabjaira gyanakodtak.
Ki volt a felelős? A szemtanúknak köszönhetően derült ki, hogy a kisfiú anyja nem mondott igazat, mert ők már délelőtt látták a marcangolást. Az anya ehhez képest azt mondta, a gyereke délután egy óra után tűnt el. Hogy az ügyben végül kinek a felelősségét állapították meg és mi lett a két kutyával, az a mai napig rejtély. Forrás
