Sárbogárdon nevelkedett, majd iskoláit a második világháború idején a Pesti Református Gimnáziumban, a háború után Szeghalmon folytatta. Egyetemi tanulmányait a BME-n kezdte, és 1956-ban egy úgynevezett vegyes mérnöki diplomát szerzett – olvasható az MTA megemlékezésében, amelyben Perczel András akadémikus, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke búcsúzik az elhunyt kémikustól.
Csizmadia Imre 1956 után Kanadába emigrált, ahol 1957 és 1959 között a vancouveri Brit Kolumbiai Egyetemen (UBC) MSc-diplomát, majd 1959 és 1962 között ugyanott PhD-fokozatot szerzett. Mintegy 10 évet felölelő egyetemi tanulmányai után két évig (1962-1964) kutatott a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT-n) posztdoktori ösztöndíjasként a világhírű John C. Slater professzor vezetése alatt. Ebben az időszakban rendszeresen bejárt a villamosmérnökök előadásaira, ahol a számítógépek programozását oktatták, és felismerte, hogy a közeljövőben a forradalmi fejlődés ebbe az irányba fog elindul, ami majd az egész világot megváltoztatja.
Ez vezetett ahhoz, hogy posztdoktori időszaka alatt az MIT-n kvantumkémiai számításokkal foglalkozott, a világ első egyetemi számológép-centrumában. Ezt követően nyugdíjazásáig (1998) a Torontói Egyetem kémiai tanszékének professzora, majd élete végéig professor emeritusa volt. Nyugállományba vonulását követően hazaköltözött Magyarországra, azért, hogy a magyar felsőoktatást támogassa az évek során megszerzett tapasztalata alapján. Nyugodjon Békében!
.png)
.jpg)
