Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni egy nemrégiben készített felmérést. Ebben arra jutottak, hogy nemcsak a továbbdolgozást utasítják el sokan, minden negyedik magyar egyenesen korai nyugdíjazásról álmodik. Ebből (és egyébként más, korábbi kutatásokból is) meglehetősen egyértelműnek tűnik, hogy ösztönzéssel aligha, sokkal inkább kényszerítéssel lehetne változtatni a mai helyzeten.
Bár természetesen semmi ilyet nem mond ki az MNB, az elég elgondolkodtató, hogy leírják: „ellátások nettó helyettesítési rátája hosszú távon elérheti a 94 százalékot, ami jelentős mértékben a korhatár betöltése utáni munkavállalás ellen ösztönöz”. A kevésbé szemfülesek számára lefordítjuk: túl magas nyugdíjat fizet az állam. Úgy véljük, nem csak az idősebbek kaphatnak a szívükhöz a mostani javaslatok láttán. Mint a vitairatban szerepel: „a lakossági megtakarításokat az állam mellett a nagy ellátórendszerek és a reálgazdaság-finanszírozásba is be kell vonnunk”. Konkrétabban is szerepel, hogy az MNB szerint a lakossági megtakarítások növekvő részét kellene a magánegészségügyi és a nyugdíj-megtakarításba terelni.
A magánszemélyek félretett, illetve tartalékolt forintjait nem csak az előbbiek szerint hasznosítaná az MNB. Egyenesen kimondják, hogy cél a lakossági megtakarítások állampapírpiacra terelése. Ehhez szükségesnek tartják a „készpénz megtakarítási célú felhalmozásának visszaszorítását”.Forrás:AzÉnPénzem.hu
.png)
.jpg)
