Szívszorító! Legbelül mindig egy nagy drámai szerepre vágyott, ám örök epizodista maradt, általában vicces pincérként tűnt fel a filmvásznon. A drámai szerepet aztán az életben osztották rá, a II. világháború alatt hiába volt neves színész, a zsidó származása miatt házaló könyvárusként próbált életben maradni. Ő volt Peti Sándor, aki 1898-ban, egy sokgyermekes családban látta meg a napvilágot Kiskunhalason.
Sokáig nem is álmodhatott a színészetről, vasutasnak ment, ám aztán 21 évesen mégis jelentkezett Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába. Két év múlva már az Apolló Kabaré komikusa volt. Kár lenne kárhoztatni a felfedezőit, hiszen ő is tudta, a fizimiskája, a stílusa a könnyed műfajban érvényesül leginkább, ám legbelül élete végéig mardosta az érzés, hogy komoly főszerepeket nem kapott – írja megemlékezésében az Újságmúzeum. Aztán amikor a Vígszínházba került, a kor ünnepelt színésze, Csortos Gyula karolta fel. Csortosról tudni kell, kevés embert engedett magához közel, de akiben tehetséget látott, azzal kevésbé volt bántó. 1932-őt írtunk. Csortos már túl volt a Hyppolit a lakáj bemutatóján, őt és Kabos Gyulát ünnepelte Budapest.
A jóval fiatalabb Peti Sándor viszont még csak reménykedett az ismertségben. Csortos rendszeresen oda engedte Petit a bérelt kávéházi asztalához a New-Yorkban, sőt, még öltönyt is csináltatott a kispénzű színésznek. Szívszorító sorsfordulat. Aztán Petit is megtalálták a filmszerepek, a II. világháború előtti sikerfilmekbe ő is bekerülhetett, hol ablakmosóként, hol irodaszolgaként, meg persze pincérként. Ismert színész lett, ám a nagy világégés az ő életét is átírta. A zsidó származása miatt 1939-től nem léphetett színpadra, de más pályatársaival ellentétben legalább életben maradt. Mivel nem játszhatott, éhen halni viszont nem akart, így házaló könyvügynökként próbált megélni. A gangos bérházakat járta és minden ajtón becsöngetett, hátha vesznek tőle egy-két kötetet. Volt ahol ajtót sem nyitottak, máshol elzavarták, ami megviselte, hiszen a közkedvelt színészből egyszeriben egy lenézett ember lett. Az életének erről a korszakáról érthető módon keveset beszélt, ám ha igen, mindig kiemelte, erőt adott számára, ha valamelyik lakó azért megjegyezte, nagy kár, hogy egy ilyen szintű színész könyvárusként sínylődik.
A háború után aztán folytatta a karrierjét, ám a szerepei nem változtak: pincér, szabó, börtönőr, portás és könyvügynök. Kétszer nősült. Az első felesége a színésznő Fehér Lili volt. Nem maradtak sokáig együtt és nem azért, mert a gonosz megjegyzések szerint Fehér volt a legcsúnyább színésznő Budapesten. A második felesége, az ideggyógyászként dolgozó dr. Ligeti Magda volt, benne lelt igazi társa.
Legendás lelki kapcsolat alakult ki közöttük. Magda az előadások után a színészbejárónál várta a férjét és együtt sétáltak haza kézen fogva. Idősebb korukban is. Peti Sándor végül 1973-ban, 74 évesen aludt el örökre. Az egyik legnagyobb epizodista (olyan filmekben szerepelt, mint a Fizessen, nagysád!, Állami Áruház, Körhinta, Egy pikoló világos vagy éppen a 2×2 néha 5) felesége négy évvel később ment a színész után. Nyugodj békében, Peti Sándor! (Újságmúzeum)
.png)
