Tavasszal jóval nagyobb eséllyel haltak meg Magyarországon az oltatlanok, mint most egy friss kutatás szerint. A Müller Cecília és Kásler Miklós nevével is fémjelzett kutatás egy rangos nemzetközi lapban fejtette meg, a nyugati és a keleti vakcinák is elsöprő hatékonysággal védenek meg a koronavírussal szemben. Az oltatlanok 10-20-szor nagyobb eséllyel haltak meg tavasszal Magyarországon egy kutatás szerint.
A tanulmány vakcinatípusokra lebontva mutatja be, mennyire védenek a vakcinák hazánkban a koronavírussal való megfertőződés és a halálozás ellen. Az eredményeket prezentáló értekezés, amelyben közreműködött szerzőként többek között Müller Cecília és Kásler Miklós is, egy rangos nemzetközi szaklapban, a Clinical Microbiology and Infectionben jelent meg – szúrta ki a Mandiner.A portál rávilágít, hogy a HUN-VE (Hungarian Vaccine Effectiveness, Magyar oltóanyag-hatékonyság) kutatás az év első felének járványügyi és oltási adatait elemezte.
Eszerint még a járvány negyedik hulláma előtt, idén január és június közötti járványadatok alapján készült, az eredmény a harmadik hullám során 3,7 millió fő teljesen beoltott populáción született. A kutatás a teljesen beoltott (azaz a kétszer oltott) és az oltatlan lakosság adatait hasonlította össze. A kutatást 2021. január 22. és június 10. között készítették olyan oltottakkal, akik a második vakcinát is megkapták. Így a HUN-VE vizsgálatban 3.740.066 fő esetében tudták vizsgálni a vakcinák hatékonyságát. A kutatásból kiderült, hogy az adott időszakban 5 vakcina hatékonyságát lehetett felmérni egy intenzív harmadik hullámmal párhuzamosan.
Két mRNS vakcina: Pfizer-BioNTech, Moderna, egy inaktívált vakcina: Sinopharm és két vektor vakcina: Sputnik-V és AstraZeneca. (Jansenről nem állt rendelkezésre elegendő vizsgálati idő). A vizsgálat a vakcinák eredményességét egészen pontosan a második oltást követő 7 naptól elemezte, azt az időszakot, amikor az oltott személyekben várhatóan felépült a teljes védelem a koronavírus fertőzéssel szemben. A teljesen beoltottak esetében a koronavírussal való fertőződés elleni védelem a vakcinától függően 68,7-88,7 százalék, a halálozás elleni védelem pedig 87,8-97,5 százalék – írja a portál.
Jól szerepeltek a keleti és a nyugati vakcinák is: Az adatok alapján a Pfizer-Biontech vakcinával oltott 1.5 millió főnél 90.63%-os eredményességet mért a kutatás. A tanulmány szerint innen látszik, hogy akik ezt az oltást kapták, 10-szer kisebb eséllyel haltak meg a tavaszi hullám során. Ugyanez az eredmény a Modernát kapottaknál: 23 ezer polgár esetében 93.65% volt, az AstraZeneca oltást kapott 304 ezer fő esetében pedig 88.25%-os volt a védettség. Meglepően magas, 97.52%-os hatásosságot mértek a Sputnik-V-nél. Utóbbi ugyanis azt jelenti, hogy az oltatlanokkal szemben a Sputnik vakcinával oltott 820 ezer magyar állampolgár több, mint 20-szor kisebb eséllyel halt meg a tavasz során, mint az oltatlanok. A Sinopharm vakcina is magas eredményességet mutatott, 87.85%-os hatékonysági mutató jóval magasabb az ellenanyagszint-mérésekből várt értékekhez képest. A koronavírus-fertőzés megakadályozásával szemben általánosan viszont a Moderna volt a legeredményesebb vakcina: ennek az oltóanyagnak a hatásosságát 88,7 százalékosra becsülték.
Utána következett a Szputnyik V (85,7 százalék), a Pfizer (83,3 százalék), az AstraZeneca (71,5 százalék), majd a Sinopharm (68,7 százalék). Érdekesség, hogy a tanulmányban több kutató mellett Kásler Miklóst és Müller Cecíliát is feltüntették utolsó szerzőként (last author). Ez utóbbival általában olyan embereket szoktak megjelölni, akik ugyan közvetlenül nem vettek részt a vizsgálatban, viszont felügyelték és tanácsokkal segítették a munkát, és/vagy felelősséget vállalnak az eredményért. Forrás
.png)
.jpg)
