F Chile intő példája: csak az oltások nem enyhítik a járványt, az sem mindegy, milyen vakcinát használnak. - Magyarhaza.com

Chile intő példája: csak az oltások nem enyhítik a járványt, az sem mindegy, milyen vakcinát használnak.

A dél-amerikai állam tapasztalatai alapján az sem mindegy, milyen vakcinát használnak. Dél-Amerika egyik legtehetősebb államában, Chilében a járványhelyzet valóban drámai méreteket öltött. Az egészségügyi minisztérium szerint a kórházi ágyak 97 százaléka foglalt - vagyis már csak 150 üres ágy maradt. A kormányzat március végén szigorú kijárási korlátozásokat léptetett életbe, bezárták az iskolákat is.

Pedig a 19 milliós Chile azt remélte, hogy a tömeges oltásokkal júniusra, azaz az ottani téli időszak elejére a járvány csak rossz emlék marad. Az egészségügyi dolgozókat már december 24-től oltották, a lakosság többi részét pedig február 3-tól kezdték immunizálni. Az ország számára Izrael és Nagy-Britannia volt a minta, s valóban jól haladtak az oltásokkal, hiszen két és fél hónap alatt már a felnőtt lakosságnak majdnem a fele kapott egy, harmada pedig két vakcinát. Mi az oka annak, hogy mindezek ellenére mégis ilyen kritikus helyzet alakult ki a kórházakban? Egyfelől az időjárás miatt. Chile a Föld déli féltekéjén helyezkedik el, az országban most ősz van, s a hűvösebb évszak jobban kedvez a vírus terjedésének. A diákok nyári szünete márciusban ért véget, így a fertőzések gyors emelkedéséhez az is hozzájárult, hogy visszatértek az iskolába, illetve a munkahelyek is megteltek, hiszen sokan szintén az év első két hónapjában veszik ki szabadságukat. Miguel O’Ryan, a Chilei Egyetem infektológusa a francia Le Monde-nak elmondta, az országban ugyanaz zajlott le, mint tavaly szeptembertől Európában.

A történtekben szerepet játszhatott, hogy a gyors oltások miatt a kormány saját dicsőítésével volt elfoglalva, ami hamis biztonságérzetet keltett az emberekben. „A tömeges oltások visszaadják a reményt, hogy visszatérhet az életünk a régi kerékvágásba” – hangoztatta február végén Sebastian Pinera köztársasági elnök. Dominique Costagliola francia epidemiológus szerint a helyzet rosszra fordulásának okai között említendő az is, hogy a kormány az oltások és a látszólag javuló járványhelyzet hatására túl gyorsan kezdett nyitni. Mint az AFP-nek elmondta, Chile példája intő példa lehet mindenki számára. A nehézségeket tetézte, hogy – mint más latin-amerikai országokban is -, megjelent a koronavírus fertőzőbb brazil, illetve brit mutációja, míg késlekedtek a brazíliai légijáratok leállításával.
Akad még egy ok, amely az utóbbi napokban különösen sokat szerepelt a chilei médiában: az ország a tömeges oltásokat a kínai Sinovac oltóanyagaira alapozta, amely távolról sem annyira hatékony, mint remélték. Ráadásul három évre összesen 60 millió dózist rendeltek és 3,5 millió dollárt fizettek azért, hogy Chilében végezhessék a Sinovac klinikai kísérleteit.

A Chilei Egyetem tesztje megsemmisítőnek nevezhető. Az első adagot követő hatékonyság mindössze 3 százalékos volt. A második dózis után már 56,50 százalékos hatékonyságot állapítottak meg, de ez is messze elmarad a többi vakcina értékétől. Ráadásul a Brazíliában végzett teszt még ennél is rosszabb, 50,38 százalékos eredményességet mért. Heriberto Garcia, a chilei közegészségügyi intézet igazgatója megvédte a döntést, hogy a Sinovac vakcinájából vásároltak, Andres Couve tudományért felelős miniszter pedig a braziliai klinikai kísérletnek azt a megállapítását emelte ki, hogy az oltóanyagnak köszönhetően sokkal enyhébb tüneteket produkál a koronavírus.

A lakosságot láthatóan nem győzik meg a magyarázatok. Sebastian Pinera elnök népszerűségi indexe áprilisban 14 százalékra süllyedt, amit hivatali ideje alatt csak egyszer, 2019 decemberében sikerült alul múlnia 12 százalékos támogatottsággal. Chilében év végén rendeznek elnökválasztást, amelyen Pinera már nem indulhat.
loading...