Már magunk mögött hagytuk a nyarat, és bár az ősz bizonyára tartogat még enyhébb napokat, lassan elérkezik az idő, amikor előkerülhetnek a szekrény mélyére száműzött télikabátok. Mi sem esik jobban a hideg hónapokban, mint bekuckózni a kanapéra egy forró teával, miközben odakint sűrű pelyhekben hullik a hó. Úgy tűnik, erre nem is kell már olyan sokat várnia a tél szerelmeseinek: a friss, hosszabb távú időjárási számítások szerint november második felében akár Magyarországon is megjelenhetnek az első hópelyhek. Mutatjuk, mikor és hol lehet a legnagyobb esély a havazásra. Közeleg a tél, hamarosan fehérbe borulhatnak a hegyek. Bár a naptár szerint még tart az ősz, a természet már javában készül a téli üzemmódra. Az első hópelyhek menetrendszerűen a legmagasabb hegyvidéki tájainkon tűnhetnek fel: a Mátra, a Bükk, a Börzsöny és a Bakony csúcsain már november közepén beköszönthet a valódi téli hangulat. Kékestető és Bánkút környéke így megelőzheti az ország többi részét. Ezeken a magasan fekvő területeken a lehűlő levegő és a csapadékhullámok találkozása pillanatok alatt varázsolhat mesebeli téli tájat, még akkor is, ha a vastag, tartós hótakaró kialakulására egyelőre a hegyekben is kisebb a valószínűség.
Mikor borulhat fehérbe a főváros? A nagyvárosokban és a síkvidéki tájakon élőknek ennél valamivel több türelemre lesz szükségük. A sík területeken a jelenlegi hosszabb távú számítások azt jelzik előre, hogy legkorábban november 20. után jöhet el a fordulat, amikor a légköri viszonyok már megteremthetik a feltételeket ahhoz, hogy a hideg esőt havas eső, majd tiszta hó váltsa fel. A Pénzcentrum beszámolója szerint a november 22–23. körüli időszakot érdemes figyelni, ám a több hetes prognózisok bizonytalanok. Budapesten, az Alföldön és a Dunántúl laposabb részein sokkal reálisabb forgatókönyv, hogy csak a hónap utolsó napjaiban vagy december legelején hullhat le az első jelentősebb hó. Hidegbetörés okozhat meglepetést: A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) és a Copernicus hosszabb távú számításai alapján egyébként Európa döntő részén az átlagosnál némileg enyhébb november–decemberi időszakra van kilátás, ez azonban nem zárja ki az átmeneti hidegbetöréseket. Ha egy ilyen sarkvidéki eredetű légtömeg éppen egy nedves mediterrán ciklonnal vagy csapadékzónával találkozik a Kárpát-medence felett, az olyan hirtelen lezúduló havat képes okozni, amely pillanatok alatt megbéníthatja a közlekedést.
