Most jött a döbbenetes hír a volt Miniszterelnökről

Nyílt levelet közölt a volt főügyész: Orbán Viktor adta ki a feladatot, hogy fogják el az ukrán pénzszállítókat. Nyílt levélben reagált Fürcht Pál lemondott főügyész Baka András köztársasági elnöknek a legfőbbügyész-jelölt elutasítását követő beszédére. A levelet ügyvédje, Horváth Lóránt tette közzé Facebook-oldalán. Fürcht szerint a nyomozó ügyészek már 2026 májusában arra jutottak, hogy az aranykonvojügy politika által kreált ügy, és erről ő jelentést tett feletteseinek. A lemondott főügyész úgy véli, a vele szemben szeptember 9-én elrendelt fegyelmi eljárás időzítése összefügghet Szathmáry Zoltán jelölésével. Fürcht Pál lemondott főügyész kifejezett utasítására tette közzé Horváth Lóránt ügyvéd Facebook-oldalán azt a nyílt levelet, amelyben Fürcht a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelölt elutasítását követő beszédére reagál. A levélben Fürcht felidézi Baka András köztársasági elnök ENSZ-közgyűlés előtt elmondott szavait: „Életem nagy részében bíróként dolgoztam, Magyarországon és az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ez a munka egy egyszerű tanulságra tanított meg: a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Elnökként ez a meggyőződés fog vezérelni. Védelmezni fogom az Alkotmányt, intézményeink szabadságát és minden magyar állampolgár méltóságát.” „A jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Mélyen egyetértek” – írja Fürcht. Szerinte ha egy nyomozó ügyész azt észleli, hogy egy bűncselekménnyel kapcsolatban ki kell vizsgálni a legfőbb ügyész, a helyettese, a Legfőbb Ügyészség két főosztályvezetője, egy titkosszolgálati vezető vagy akár a Legfőbb Ügyészség egyik felsővezetőjének testvére szerepét, akkor ezt a vizsgálatot el kell végeznie. „Politika által kreált ügy”. A levél szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei 2026 májusában az addig beszerzett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az úgynevezett aranykonvojügy egy politika által kreált ügy. Ezt jelentették Fürchtnek, az akkori főügyésznek, aki jelentéstételi kötelezettségének eleget téve továbbította a legfőbb ügyésznek, a helyettesének és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek. „2026. május hónapban főügyészként nem azzal az előrelátással tettem jelentést feletteseimnek, hogy ezzel akadályozzam dr. Baka András köztársasági elnök jelöltjének legfőbb ügyésszé történő megválasztását 2026. szeptember 28. napján” – fogalmaz. Hangsúlyozza: akkor a köztársasági elnököt még Sulyok Tamásnak, a legfőbb ügyészt Nagy Gábor Bálintnak hívták. Fürcht azt írja, a nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3-án maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy március 5-én fogják el az ukrán pénzszállítókat. A titkosszolgálat állítása szerint március 4-én egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel és magával a legfőbb ügyésszel is.

Március 5-én a titkosszolgálat feljelentése a legfőbb ügyész, a helyettese és egy másik főosztályvezető közreműködésével a törvényben biztosított három nap helyett mintegy négy-öt órán belül a nyomozó hatóságnál volt, azzal az utasítással, hogy a nyomozást el kell rendelni. A levél szerint a pénzszállítókat megbilincselték, fejükre csuklyát húztak, volt, akit meztelenre vetkőztettek, és volt, akinek ismeretlen eredetű szert adtak be, amitől kórházba kellett szállítani. Diplomáciai képviselőjüknek és ügyvédjüknek nem engedték, hogy segítséget nyújtsanak nekik. Fürcht szerint a helyszínen lévő irányítási törzsben titkosszolgálati felsővezetők voltak, köztük a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjének testvére. Azt írja, ezekre a tényekre már akkor is volt bizonyíték, amikor főügyészként rálátása volt az ügyre. Jelentésének következménye az lett, hogy „irányba” állították: az utasítás szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit tanúként sem lehetett megszólítani, a jelölt testvérének felelősségét pedig nem lehetett vizsgálni, őt tanúként kellett volna kihallgatni. Ez ellen szóban és írásban is tiltakozott. Június 8-án lemondott, június 10-én tájékoztatta főügyésztársait. „Nem menekülésből mondtam le, és főleg nem azért, hogy dr. Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltjének megválasztását akadályozzam, hanem azért, mert nem volt vállalható többé számomra a helyzet” – írja. Kérdéses időzítésű fegyelmi eljárás: Fürcht szerint sokáig nem értette, hogy Lajtár István, a legfőbb ügyészi jogkört gyakorló legfőbbügyész-helyettes miért éppen szeptember 9-én, lényegében a három hónapos határidő utolsó előtti napján rendelt el vele szemben fegyelmi eljárást, és miért vonta azt legfőbb ügyészi hatáskörbe. Mint írja, nem talál észszerűbb magyarázatot annál, hogy Lajtár megtudta: a köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt jelöli legfőbb ügyésznek, így a fegyelmi büntetést már az szabhatta volna ki, akinek testvére felelősségét Fürcht májusban felvetette. „Ha ez így van, akkor nem találok szavakat erre” – fogalmaz. A levél szerint Fürcht nem tudott arról, hogy ki a köztársasági elnök jelöltje, sem arról, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a jelölt testvérét. Szerinte valószínűtlen, hogy a nyomozó ügyészek előre tudták volna, ki lesz a jelölt. Úgy véli, a köztársasági elnök belső vizsgálatra tett utalása nyomán az érintett ügyészeket „meg fogják rángatni, igazoló jelentések sorát kell írniuk”. Kifogásolja azt is, hogy a Legfőbb Ügyészség sajtóközleményben támadta Horváth Lórántot, mondván, kiállása nem méltó az ügyvédi hivatáshoz. „Régi bírósági jogelv, hogy hallgattassék meg a másik fél is. Engem lehazugoztak, de az állításaimmal kapcsolatban a mai napig senki nem hallgatott még meg az ügyészségen, vagy másutt” – írja Fürcht. Hozzáteszi: most egy fegyelmi eljárás keretében hallgatják meg, amiért főügyész kollégáinak jelezte az integritási problémát. „Ezzel nincs is bajom, én is a hatalom része voltam lemondásomig, és a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Állok elébe.” Forrás