Soha nem látott, hatalmas tömeg gyűlik Budapesten! Az ország máris fellázadt, és nem tűri tovább

Gulyás Gergely bejelentette: tüntetést szerveznek Magyarék Alaptörvény-módosítása miatt. Tüntetést hirdet a Fidesz és a KDNP. A Fidesz és a KDNP úgy döntött, hogy csütörtökre tüntetést szerveznek Magyar Péterék Alaptörvény-módosítási javaslata miatt. Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza előterjesztése visszaélés az alkotmányozó többséggel, és több ponton is súlyosan érinti a jogállamiság kérdését. A politikus úgy fogalmazott, hogy a javaslat több eleme sérti a jogállamiságot, példaként pedig Sulyok Tamás eltávolítását, valamint a mandátumkorlátozást említette. A megmozdulást „STOP Önkény” néven hirdették meg. Vita a mandátumkorlátozás és a hatalmi átalakítás miatt. Gulyás Gergely azt is hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a vagyonvisszaszerzési hivatal felállításának tervével sem. Szerinte a kormány olyan rendszert akar létrehozni, amelynek eljárásai felett nem lenne megfelelő bírósági korlát. Több alkotmányjogász is figyelmeztetett arra, hogy a Tisza-kormány a társadalmi egyeztetés köntösébe csomagolt, lebutított nemzeti konzultációt tartott az Alaptörvény-módosításról. A szakemberek szerint a mandátumkorlátozás elfogadása sem sürgető, „csak, ha valaki előrehozott országgyűlési választásokat akarna kiírni.” Török Gábor politológus friss posztjában arról írt, hogy szerinte is határátlépés, amire Magyar Péter készül ezzel az alkotmánymódosítással. Egyúttal azt javasolta a Fidesznek, hogy bojkottálják a parlamenti üléseket, mert „ha nincsenek statiszták, a parlamenti színház sem annyira érdekes.” Török hozzátette: „ha nincs bokszzsáknak használható ellenfél, a boksznak sincs értelme”. A vita középpontjában az áll, hogy Magyar Péterék az Alaptörvény 17. módosításával olyan változtatásokat hajtanának végre, amelyek hosszú időre átalakíthatják a politikai és közjogi rendszert. Magyar Péter reagált a tüntetés hírére: Magyar Péter szombaton jelentette be az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek értelmében a Tisza Párt a kétharmados többsége birtokában korlátozná a választópolgárok jogát arra, hogy három ciklus után újraválasszák azt a képviselőt, akivel elégedettek voltak.

A javaslat miatt például soha többet nem lehetne parlamenti politikus Hadházy Ákos vagy Szabó Tímea. Emellett Magyarék a megbízási idejének lejárta előtt eltávolítanák a köztársasági elnököt, valamint belenyúlnának az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal és a Költségvetési Tanács működésébe is. Magyar Péter a tüntetés hírére Facebook-oldalán reagált: „Még Isztambulban is hangosan felnevettek, amikor meghallották, hogy a Fidesz akar tüntetni az alkotmányosság és a demokrácia mellett. Mint a tolvaj, aki rendőrért kiált” Van egy apró gond: Magyar Péter nincs is itthon: A Fidesz csütörtökre szervez tüntetést a Sándor-palotához Magyar Péter ellen, csakhogy a történet közepén ott van egy igencsak kellemetlen részlet: Magyar Péter eközben nincs Magyarországon. A miniszterelnök Törökországban tartózkodik, ahol a NATO-csúcstalálkozón vesz részt, vagyis a Fidesz éppen akkor vonulna fel ellene, amikor ő hivatalos külföldi programon van. Ez persze lehet véletlen. De a politikában az ilyen kényelmes véletlenek ritkán esnek csak úgy az ember ölébe. A Fidesz nagyon jól tudja, hogy Magyar Péter egyik legerősebb fegyvere az élő jelenlét. Az, hogy képes kimenni az utcára, beleállni a helyzetbe, rögtön reagálni, videót készíteni, beszédet mondani, és pillanatok alatt magára húzni a figyelmet. Most viszont erre nincs lehetősége, mert külföldön van, hivatalos kormányfői programon. Így a Fidesz tüntetése egyszerre próbál nagy, drámai politikai akciónak látszani, közben pedig biztonságos terepen maradni. Magyar Péter nincs ott, nem tudja elvenni a show-t, nem tud váratlanul megjelenni, nem tudja a helyszínen átírni a forgatókönyvet. Ez a Fidesznek kényelmesebb helyzet, mint egy valódi, közvetlen politikai ütközés lenne. A párt most az alkotmányosság, a demokrácia és a jogállam védelmére hivatkozik. A gond csak az, hogy ezt éppen az a politikai oldal mondja, amely tizenhat év kormányzás alatt saját emberekkel töltötte fel az állami intézmények kulcspozícióit, átírta a szabályokat, közpénzből felépítette a saját médiavilágát, és minden komoly jogállami kritikát politikai támadásként söpört le. Most pedig hirtelen aggódik. Ez nem erkölcsi fordulatnak látszik, hanem politikai túlélési reflexnek. Nem a demokráciát féltik, hanem a régi pozíciókat.