Aláírta Forsthoffer Ágnes: rengeteg ember kerül bajba ezután

Új korszak kezdődhet a magyar közvagyon védelmében: szerdán hatályba lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvény. Az új intézmény legfontosabb feladata a közvagyont érintő visszaélések feltárása, a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésének elősegítése, valamint a hasonló ügyek megelőzése lesz – írja a 24.hu. A jogszabályt az Országgyűlés kedden 143 igen és 47 nem szavazattal fogadta el. A törvény hatálybalépésével megkezdődhet a szervezet tényleges felállítása, az elnök és az elnökhelyettesek megválasztására pedig harminc napja van a parlamentnek. A jogszabály aláírása előtt az államfői jogköröket ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes közlése szerint alkotmányossági vizsgálatot is végeztek. A Sándor-palota jogi szakemberei a rendelkezések kapcsán nem állapítottak meg olyan aggályt, amely miatt a törvény előzetes normakontrollját kellett volna kezdeményezni. Az új hivatal létrehozása azonban már a parlamenti vita során komoly politikai vitát váltott ki. A Tisza-kormány és támogatói az elszámoltatás, a közpénzek visszaszerzése és a korrupció elleni fellépés egyik legfontosabb eszközét látják benne. A Fidesz–KDNP ugyanakkor attól tart, hogy a szervezetet politikai leszámolásokra és koncepciós eljárásokra használhatják. Alkotmányos alapot kapott az új hivatal: A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nem egyszerűen egy új államigazgatási szervezet. Működésének alapjait Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása is rögzíti. Az Alaptörvény szerint a hivatal a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében működik.

A rendelkezések alapján független intézményként, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként járhat el, és közvádlóként részt vehet az állam büntetőigényének érvényesítésében. Ez azért jelentős változás, mert az új hivatal nem kizárólag ellenőrző vagy elemző feladatokat kapott. A törvény értelmében nyomozással összefüggő jogokat gyakorolhat, közvádat képviselhet a bíróságon, valamint közvagyon-visszaszerzési és vagyonvédelmi feladatokat is elláthat. A hivatal tehát a feltárástól az eljárás kezdeményezésén át bizonyos ügyek bírósági szakaszáig is szerepet kaphat. Ezzel olyan hatáskörök kerülhetnek egy szervezethez, amelyek korábban több különböző állami szerv között oszlottak meg. Miért hozták létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt? A törvény indoklása szerint az új jogi keret célja, hogy hatékonyabbá tegye a közvagyon védelmét, a közpénzekkel és állami vagyonnal kapcsolatos jogellenes gazdálkodás feltárását, valamint a jogsértéssel megszerzett vagyon visszaszerzését. A Tisza-kormány már hivatalba lépését követően jelezte, hogy külön intézményt kíván létrehozni az elmúlt évtizedek közvagyont érintő ügyeinek átvilágítására. Magyar Péter miniszterelnök korábbi bejelentése szerint a hivatal elsődleges feladata az elmúlt húsz év korrupciós és vagyonkimentési konstrukcióinak feltárása, valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésének támogatása lesz. A kormány érvelése szerint a meglévő állami szervek működése önmagában nem volt elegendő ahhoz, hogy a nagyobb, sokszor több szervezetet és hosszabb időszakot érintő ügyeket egységesen fel lehessen tárni. Az NVVH létrehozásával egy olyan központi intézmény jöhet létre, amely kifejezetten a közvagyon védelmére összpontosít, és szükség esetén más hatóságokat is bevonhat a munkájába.