Brutális zivatarrendszer érkezik, másodfokú riasztás van érvényben a következő vármegyékben

Ma még sokfelé még igazi nyári a hangulat, erősödő gomolyfelhő-képződés, fátyolfelhők és 27–34 fok közötti csúcshőmérséklet jellemezheti az időjárást, ám a légkörben már ekkor is ott lesz a feszültség. A meleg, nedves levegő, az érkező фронtális hatás és a délutánra egyre labilisabbá váló légköri helyzet együtt kedvez annak, hogy a békésnek tűnő gomolyfelhőkből rövid idő alatt zivatarfelhők fejlődjenek ki. Aki délelőtt még csak a nyomasztóan párás, fülledt levegőt érzékeli, délután és este már azt is megtapasztalhatja, milyen gyorsan változhat meg minden néhány perc alatt. Délutántól egyre több helyen pattanhatnak ki zivatarok. A meteorológiai előrejelzések alapján a nap első felében még csak elszórtan fordulhat elő zápor vagy zivatar, később azonban mind több térség kerülhet a veszélyes időjárás útjába. Eleinte főként az Északi-középhegység tágabb környezetében, valamint az északi és északkeleti területeken alakulhatnak ki zivatarcellák, és ezekhez már napközben is társulhat intenzív csapadék, szélerősödés és kisebb-nagyobb jég. A helyzet az esti órákra válhat igazán komollyá, amikor nyugat felől megvastagszik a felhőzet, és a Dunántúlon egyre többfelé indulhat meg az eső, zápor, majd zivatar. A veszélyt az adja, hogy az esti órákban a zivatarok nem feltétlenül elszigetelt cellákként jelennek meg, hanem egyre nagyobb eséllyel rendszerbe szerveződhetnek. Ez azt jelenti, hogy egy-egy településen nem csupán egy rövid zivatar vonulhat át, hanem egymást követő csapadékgócok érkezhetnek, amelyek rövid idő alatt jelentős mennyiségű esőt zúdítanak le. Ilyenkor a csatornák gyorsan telítődhetnek, az alacsonyabban fekvő utcákban megállhat a víz, a földutak járhatatlanná válhatnak, a közlekedésben pedig percek alatt romolhatnak a látási viszonyok. A legnagyobb figyelmet a Dunántúl, különösen a délnyugati és déli tájak érdemlik, ahol az esti, késő esti órákban heves zivatarok kialakulására is komoly esély mutatkozik.

Ezekben a cellákban a csapadék intenzitása rendkívül nagy lehet, a szél hirtelen támadhat fel, és a jég mérete is jelentősebbé válhat. A kertben hagyott autók, fóliasátrak, friss vetemények, gyümölcsösök és napelemek különösen sérülékenyek lehetnek, ha a zivatar magja közvetlenül eléri az adott térséget. Felhőszakadás, jégeső és viharos szél is kísérheti a rendszert: A mai időjárás a közlekedésben is komoly fennakadásokat okozhat. A felhőszakadás miatt hirtelen vízátfolyások alakulhatnak ki, az utak csúszóssá válhatnak, a jégeső pedig pillanatok alatt jégkásás, nehezen tapadó felületet hozhat létre. Autóval ilyenkor nemcsak a sebességet kell csökkenteni, hanem a követési távolságot is jelentősen növelni kell, mert a fékút vizes úton sokkal hosszabb lehet. A meteorológusok szerint nyugat felől olyan zivatarrendszer közelít, amely rövid idő alatt több térségben is felhőszakadást, viharos széllökéseket és jégesőt idézhet elő. A legerősebb cellák környezetében nemcsak látványos villámlásra és hirtelen lezúduló esőre kell készülni, hanem olyan szélrohamokra is, amelyek fákat törhetnek le, kerti bútorokat, cserepeket és könnyű tárgyakat mozdíthatnak el, miközben a közlekedésben is veszélyes helyzeteket teremthetnek. A mai időjárási helyzet legveszélyesebb eleme nem egyetlen tényező, hanem több jelenség együttes megjelenése. A zivatarokat kísérheti felhőszakadás, amely során rövid idő alatt akár 20–30 milliméternél is több csapadék hullhat. Ez önmagában is elegendő ahhoz, hogy kisebb vízátfolyások, elöntések, sáros útszakaszok és hirtelen vízszintemelkedések alakuljanak ki. A városokban különösen veszélyes lehet, ha a csapadék rövid idő alatt zúdul le, mert a burkolt felületekről gyorsan lefolyik a víz, a vízelvezető rendszerek pedig nem mindenhol képesek azonnal elnyelni ekkora mennyiséget. A másik komoly veszélyforrás a jégeső. A zivatarcellákban kialakuló erős feláramlások miatt a jégszemek gyorsan növekedhetnek, majd a cella összeomló részén nagy erővel hullhatnak a felszínre. A jellemző jégátmérő több helyen 1–3 centiméter körül alakulhat, de a hevesebb cellákban ennél nagyobb, akár 2–4 centimétert meghaladó jégdarabok sem kizártak.