FELÉNK TART!!! Érkezik az USA 80 cm-es havazása és a -40 fokos hidege! Ekkor ér el minket!

Ami most Észak-Amerikában zajlik, arra sok meteorológus csak csendben annyit mond: tankönyvi extrém tél. Az elmúlt évtizedek egyik legkeményebb hidegbetörése és havazási hulláma sújtja az Egyesült Államok és Kanada jelentős részét. Olyan térségekben is térdig, sőt helyenként derékig érő hó hullott, ahol az utóbbi években inkább enyhébb telekhez szoktak. A jeges széllel és sarkvidéki légtömeggel érkező rendszer több millió embert érintett, és becslések szerint kétmilliónál is többen maradhattak ideiglenesen energiaellátás nélkül a viharok idején – írja a Promotions. A magyar tél ehhez képest valóban csak „demóverziónak” tűnhet. Míg nálunk néhány napos mínuszok és időszakos havazás számít komolyabb eseménynek, Észak-Amerikában most -30, sőt helyenként -40 Celsius-fok közeli értékek társulnak a hóviharokhoz. A kérdés viszont már nem csak az, mi történik odaát – hanem az is, juthat-e ebből valami Európának, benne Magyarországnak is. A kulcsszó: poláris örvény – amikor „megbillen” a rendszer. A háttérben egy olyan légköri folyamat áll, amelyről az utóbbi években egyre többet hallani: a poláris örvény (polar vortex). Ez lényegében egy hatalmas, örvénylő légköri rendszer a sarkvidék fölött, amely normál esetben „bezárva” tartja a hideg levegőt az északi térségekben. Olyan, mint egy fal vagy gyűrű, ami megakadályozza, hogy a sarkvidéki hideg szabadon leömljön délebbre.

Amikor azonban ez a rendszer meggyengül vagy torzul, a hideg levegő „kiszökhet” a megszokott területéről. A szakértők most arról beszélnek, hogy a poláris örvény újra instabillá válhat, részben egy sztratoszférában zajló folyamat, az úgynevezett hirtelen sztratoszférikus felmelegedés miatt. Ez első hallásra paradoxnak tűnik, hiszen „felmelegedésről” van szó, de a következmény éppen az, hogy a magasabb légrétegek átrendeződése megbontja az alsóbb szinteken a hideget „őrző” szerkezetet. Ennek eredményeként a sarkvidéki légtömegek déli irányba törhetnek ki – először Észak-Amerika,majd  akár az Atlanti-óceánon átnyúlva Európa felé. Mit jelent ez Európára nézve? A modellek egyelőre nem teljesen egységesek, de egyre több jel utal arra, hogy a hideg légtömegek egy része Európa irányába sodródhat. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk is -40 fok lesz – a földrajzi és óceáni hatások jelentősen tompítják a szélsőségeket –, de az igen, hogy a mostani, enyhébb periódus után markáns lehűlés jöhet. Az első hidegebb hullámok a forgatókönyvek szerint vasárnap érhetik el a Kárpát-medencét. Éjszakánként újra -10 Celsius-fok körüli fagyok térhetnek vissza, és több napon is előfordulhat, hogy napközben sem emelkedik tartósan fagypont fölé a hőmérséklet. Ez már nem az a télies „hangulat”, amit egy kis hóesés jelent, hanem valódi, tartós hideg periódus lehet. Jön a fordulat a tavaszias napok után. A jelenlegi helyzet szerint a hét közepéig még inkább kora tavaszt idéző időszak várható, csütörtökön akár 15 Celsius-fok körüli csúcsértékekkel. Ez azonban könnyen megtévesztő lehet. A légköri mintázat gyors átrendeződése miatt a hőmérséklet meredek lejtmenetbe kapcsolhat. Hétvégére biztosan visszatérnek a hajnali fagyok, és bár az első napokban inkább ködszitálás, szórványos eső lehet jellemző, a hidegebb levegő beáramlásával a csapadék halmazállapota is egyre inkább a hó felé tolódhat. Nem valószínű, hogy méteres hófalak alakulnak ki, de egy-egy erősebb hófúvás, viharos széllel kísért havazás komoly közlekedési zavarokat okozhat.