Most érkezett! Vizsgához kötnék az idősek internetezését – óriási a felháborodás!

Van az a mondat, amitől egyszerre szalad fel a vérnyomás és indul be a kommentháború. Na ez pont ilyen. Valaki kimondta, és hirtelen mindenki érintett lett – akkor is, ha sosem gondolta volna… Vizsgához kötnék az idősek internetezését? Mi történt valójában? Élénk vita robbant ki a közösségi médiában, miután egy Reddit-fórumon egy informatikai szakember provokatív javaslattal állt elő: szerinte a 65 év felettiek internethasználatát egy kötelező „felhasználói vizsgához” kellene kötni. A felvetés gyorsan túlnőtt az eredeti poszton, és komoly társadalmi kérdést dobott be a köztudatba: hol húzódik a határ a védelem és a korlátozás között? Fontos: jelenleg nem tudunk hivatalos döntésről vagy törvényjavaslatról – a történet egy online ötletből lett országos vita. „Vizsgához kötött internet” – mire hivatkozott a szakember? Az informatikai szakember érvelése egyszerű volt: szerinte a 65 év felettiek különösen veszélyeztetettek az online átverésekkel szemben, mert sokan nehezebben ismerik fel az olyan tipikus csapdákat, mint: adathalász e-mailek és SMS-ek, hamis banki/ügyintézős telefonhívások, kamu weboldalak, manipulált hirdetések („csak most”, „ingyen”, „azonnal kattints”). A javasolt „megoldás”: legyen egy kötelező internetes felhasználói vizsga, és csak az használhassa „szabadon” a netet, aki sikeresen teljesíti. A cél – állítása szerint – nem büntetés, hanem védelem. Csakhogy már itt jött a nagy ütközés. „Az internet nem jogosítvány” – miért akadtak ki ennyien? A vita szinte azonnal két táborra szakadt. 1) Az egyik oldal szerint „valamit muszáj lépni”. Ők azt mondják: a csalók célzottan vadásznak a kiszolgáltatottabb emberekre, és ha a tudás hiányzik, akkor a kár nagyon gyorsan megtörténik. Szerintük egy teszt legalább rákényszerítene az alapok elsajátítására. 2)

A másik oldal szerint ez megalázó és diszkriminatív Ők pedig azt hangsúlyozzák, hogy: az online átverések nem korosztályfüggők (fiatalok is bedőlnek), az életkor nem egyenlő digitális tudatlansággal, a „megbuktál a Facebook-KRESZ-en” logika méltatlan, és könnyen kirekesztő, a probléma nem a kor, hanem a csalók módszereinek brutalitása. És jött az ironikus (de találó) ellenérv is: „Ha már vizsga, akkor kezdjük mindenkivel – azzal is, aki minden ‘ingyen iPhone’-ra rákattint.” A legnagyobb bökkenő: ezt a gyakorlatban hogyan képzelik? A „vizsga” ötlete papíron lehet, hogy „rendszerezettnek” hangzik, de amint közelebbről nézzük, szétesik: Ki vizsgáztatna, milyen rendszerben? Milyen gyakran kellene megújítani? Mi számít internetezésnek? Videóhívás az unokával? Ügyfélkapu? Netbank? YouTube? Facebook? Mi lenne azzal, aki nem tud elmenni vizsgára, vagy rosszul lát, rosszul hall, beteg? A kritikusok szerint ez nem védene, hanem inkább félelmet és szégyent teremtene – és pont azokat szorítaná ki, akiknek az internet sokszor az egyetlen kapcsolata a világgal. Mi a valódi ok, amiért ennyire betalált ez a téma? Mert az online csalások tényleg mindennaposak, és egyre profibbak. A leggyakoribb forgatókönyvek: sürgetés („most azonnal”, „ha nem teszed meg, baj lesz”), tekintélyre építés („bank”, „hatóság”, „futárszolgálat”), félelemkeltés („feltörték a fiókod”, „zároljuk a pénzed”), és a legveszélyesebb: amikor rávesznek valakit, hogy valamilyen távoli elérést adó programot telepítsen, majd átveszik az irányítást a telefon vagy a gép felett. Ez a probléma valós – csak a megoldáson megy a vita. Nem ez az első „idős-korlátozós” vita: Sokan azért is reagálnak ennyire érzékenyen, mert korábban is fel-felbukkantak hasonló gondolatok: „ne utazzanak iskolai időben”, „ne menjenek ide-oda”, „ne ezt csinálják”. Ezek a javaslatok rendre azért váltanak ki ellenállást, mert sokan úgy érzik: az idősek szabadságát és méltóságát kérdőjelezik meg. És itt jön a lényeg: a net nem „idősek tere” vagy „fiatalok tere” – hanem mindenkié. A jó irány: tiltás helyett oktatás és támogatás. A vitával párhuzamosan viszont pozitív példa is előkerült: elindult (vagy újra fókuszba került) egy olyan idősügyi infokommunikációs program, amely kifejezetten arra épít, hogy a 65 év felettiek vizsga nélkül, nyugodt tempóban tanulhassanak internethasználatot, ügyintézést, biztonsági alapokat. Konklúzió: ez nem vizsgakérdés, hanem társadalmi felelősség. A Redditen felvetett „internetvizsga” gondolat egy dologban biztosan „sikeres” volt: ráirányította a figyelmet arra, hogy az online térben a veszély valós – és sokan nincsenek felkészülve rá. De a legtöbben abban is egyetértenek: nem korlátozni kell, hanem tanítani, segíteni, és olyan egyszerű, emberi védőhálót építeni, ami működik a hétköznapokban is. Mert az idősek internetezése nem vizsga kérdése. Hanem közös felelősség.