Zelenszkij felszólította Orbán Viktort:

Az orosz invázió óta Ukrajna európai jövője szimbolikus és nagyon is gyakorlati kérdés lett: az uniós csatlakozás nemcsak politikai üzenet Moszkvának, hanem pénzügyi, jogállami és biztonsági vállalások tömkelege is. Kedden Volodimir Zelenszkij újra egyértelmű üzenetet küldött Budapestre, amikor a brüsszeli, EU-bővítésről szóló fórumon arról beszélt, hogy Magyarország ne álljon az ukrán előrehaladás útjába. A kijelentés azért is fajsúlyos, mert a csatlakozási folyamat minden lépéséhez a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása kell – vagyis egyetlen vétó is lefékezheti az egész mechanizmust. A friss jelzések alapján most éppen ez történik. Mi hangzott el pontosan? Zelenszkij az Euronews brüsszeli bővítési csúcstalálkozóján így fogalmazott: „Nagyon szeretnénk, ha a magyar miniszterelnök támogatna minket, vagy legalábbis ne akadályozzon minket.” A mondat jelentősége túlmutat a diplomáciai udvariasságon. A háttérben az áll, hogy Magyarország jelenleg fenntartja a vétóját Ukrajna csatlakozási folyamatának következő lépéseivel szemben, amit az ukrán elnök „konkrét támogatásnak” minősített Vlagyimir Putyin irányába – politikai értelemben, mert szerinte ez gyengíti az EU egységes fellépését.

Az ukrán államfő egy ponton azt is mondta: „Nem hiszem, hogy bármit is kínálhatnék Viktor Orbánnak.” Majd hozzátette: „Úgy gondolom, hogy Viktor Orbánnak van mit ajánlania Ukrajnának, amely jelenleg egész Európát védi Oroszországtól.” A két mondat együtt azt a logikát rajzolja ki, hogy Kijev nem alkudozni akar, hanem politikai felelősségvállalást kér: ha Ukrajna a háború árát fizeti, akkor az EU-nak – és benne Magyarországnak – is érdeke a csatlakozási pálya életben tartása. Mit mond a magyar fél? Orbán Viktor a közelmúltban többször is világossá tette: Ukrajna „itt és most” történő felvétele szerinte „tönkretenné” Magyarországot – különösen a mezőgazdaságot és a költségvetési források elosztását említve –, és a kormány kész élni a vétójoggal. Ezek a kijelentések következetesen megjelennek a kormányzati kommunikációban és a kormánypárti médiában is. A magyar álláspont arról is szól, hogy Ukrajna „még nem áll készen”, a korrupcióellenes és jogállami reformok, valamint a kisebbségvédelmi kérdések (különösen a kárpátaljai magyarok ügye) nem kielégítőek. Ezzel párhuzamosan Budapest a Nyugat-Balkán bővítést támogatja, és Moldova/Georgia ügyében nyitottabb. Miért most éleződött ki? Az Euronews bővítési csúcsa politikai fókuszt adott a dolognak: uniós és tagállami vezetők nyíltan üzentek Budapestre, hogy „ez így nem fair”, mert a vétó a közös stratégiai érdeket gyengíti. Eközben Brüsszel – a bizottsági és tanácsi csatornákon – igyekszik életben tartani a technikai munkát (szűrés, fejezet-előkészítés), hogy a folyamat legalább ne álljon le teljesen.