
Megérkezett a november, vele együtt a hideg is – ilyenkor a vírusok sokkal könnyebben találnak gazdát. A legtöbben ilyenkor az influenzára, a náthára vagy a Covidra gondolnak, pedig 2025 őszén egy ritkábban emlegetett kórokozó is komoly fejfájást okoz az orvosoknak: a hepatitis A-vírus. Ráadásul nem is kismértékben – hazánkban évtizedes rekordokat dönt a megbetegedések száma – írja a 168.hu. Az őszi-téli szezon tehát nemcsak „szokásos” felső légúti fertőzéseket hozott, hanem egy olyan járványt is, amelyre a legtöbb ember egyáltalán nem számított. Érdemes ezért átnézni, mi is az a hepatitis A, miért terjed most ennyire, milyen tünetek jelzik, és mit tehetünk a megelőzésért. Kiugróan sok hepatitis A-beteg 2025-ben. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) heti jelentéseit összesítő adatok szerint 2025 novemberének elejéig csaknem 1600 embernél igazolták a hepatitis A-fertőzést Magyarországon. Ez durván tizenötszöröse a 2019–2023 közötti évek átlagos éves esetszámának, amely nagyjából 102 eset körül mozgott. HVG+1 A szakértők szerint ilyen intenzív hepatitis A-járvány a fejlett országokban ritka, Magyarországon legutóbb 2014-ben volt hasonló méretű kitörés. Hol a legrosszabb a helyzet? Az adatok alapján a fertőzések szinte az egész országban jelen vannak, de nem egyenletesen oszlanak el. A legtöbb beteget: Budapesten, Pest, Fejér, Komárom–Esztergom vármegyékben regisztrálták, de valamennyi térség érintett, azaz nincs olyan része az országnak, ahol egyáltalán ne jelentkeztek volna esetek. A vírus elsősorban a 3 és 59 év közötti korosztályban fordul elő, nagyjából egyenletes arányban. Vagyis nem csak gyerekek vagy idősek betegednek meg, hanem gyakorlatilag bárki, aki kapcsolatba kerül a kórokozóval. Miért pont most erősödött fel a járvány?
A hepatitis A a fejlett országokban általában ritka, elszórt esetekkel jelentkező betegség. Ehhez képest most évek óta nem látott szintre ugrott az esetszám. Mi állhat ennek hátterében? A járvány okairól az NNGYK egyelőre nem közölt részletes, minden részletre kiterjedő magyarázatot; több portál – köztük a 24.hu – azt írja, hogy a központnak feltett kérdéseikre sem kaptak még teljes körű választ. A szakértők több lehetséges tényezőt említenek: „Elmaradt” fertőzések a Covid-időszakban. A Covid-járvány alatt a lezárások, maszkviselés, fokozott kézfertőtlenítés miatt általában kevesebb volt a klasszikus fertőző betegség. Ez viszont azt is jelentheti, hogy több korosztály nem találkozott időben bizonyos kórokozókkal, így most fogékonyabbak rájuk. Hiányos higiénés szokások, közösségi terjedés. A hepatitis A elsősorban széklet–száj (feco-orális) úton terjed, azaz fertőzött kéz, étel vagy víz közvetítésével. Elég egy rosszul, vagy egyáltalán nem elvégzett kézmosás, nem megfelelően tisztított zöldség–gyümölcs, vagy közös mosdóhasználat. Közösségek, zárt terek, zsúfoltság Óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, zsúfoltabb lakhatási körülmények között a vírus különösen könnyen végigsöpör egy közösségen: már néhány fertőzött is elegendő lehet ahhoz, hogy a betegség „berobbanjon”. Ezt jelzi az is, hogy több helyen – például egy budapesti óvodában – konkrét intézményi esetekről is beszámoltak. A hepatitis A tipikus „utazók betegsége” is lehet, különösen olyan országokban, ahol rosszabbak a higiénés viszonyok. Ha valaki ott fertőződik meg, majd tünetmentes hordozóként hazatér, könnyen továbbadhatja a vírust. Emellett nem zárható ki az sem, hogy egy-egy szennyezett élelmiszertétel is hozzájárult a mostani hullámhoz – ilyesmire külföldön többször is volt már példa. Mi is az a hepatitis A? A hepatitis A egy akut vírusos májgyulladás, amelyet a hepatitis A-vírus (HAV) okoz. Nem keverendő össze a hepatitis B-vel vagy C-vel: utóbbiak krónikus, hosszan elhúzódó, sokszor életre szóló májbetegséget okozhatnak, míg a hepatitis A szinte soha nem válik krónikussá, és a legtöbb ember maradandó károsodás nélkül felgyógyul. A vírus elsősorban: fertőzött személy székletével szennyezett kézről, nem megfelelően tisztított ételek, zöldségek, gyümölcsök útján, szennyezett vízzel, jéggel, közös mosdóhasználattal, szoros kontaktussal (egy háztartásban élők, párok), ritkábban szexuális úton is terjedhet.