Most jött a hír Nagy Feró Kossuth díjjáról

Nagy Feró a Szőlő utcai emberkereskedelmi ügyről azt mondta, hogy „mindenki jól járt”. A kijelentés országos botrányt kavart, Dobrev Klára azonnal követelte zenész Kossuth-díjának visszavonását. Jogi és történelmi szempontból azonban kérdéses, hogy egyáltalán megtörténhet-e mindez. A díjat 1948-as alapítása óta mindössze egyszer vonták vissza, ráadásul az sem morális, hanem szakmai okból történt. Áttekintjük, mit mond a törvény, mi történt az elmúlt évtizedekben azokkal, akiktől el akarták venni az elismerést, és miért olyan bonyolult az „érdemtelenné válás” kérdése. Nagy Feró, a Beatrice frontembere 2021-ben kapott Kossuth-díjat „a magyar könnyűzenei élet kiemelkedő egyéniségeként, több évtizedes zenei pályafutása során létrehozott maradandó értékű életműve” elismeréseként. A díjat Áder János köztársasági elnök adta át. Négy évvel később, 2025. október 23-án Nagy Feró a Békemeneten olyat mondott, amire az egész ország felkapta a fejét. Amikor az Alap nevű TikTok-csatorna megkérdezte a zenész véleményét a Szőlő utcai javítóintézet botrányáról, ahol a volt igazgatót emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztatták le, a zenész így reagált: Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is kerestek pénzt – mindenki jól járt, nem? Nagy Feró utólag – miután kijelentésével szembesítették – sem hátrált meg. Azt mondta, hogy „általában az emberek a saját anyagi helyzetüket akarják javítani”, és szerinte jól járhattak a lányok is, hiszen „egyelőre nem világos, hogy valóban kényszerítették-e prostitúcióra az ügyben érintetteket”. Pálcát nem törünk egy nő felett sem, ha nála van egy értékes dolog, amit ő meg akar osztani másokkal – tette hozzá. Erkölcs kontra jog:

Az omonózus kijelentés olyan gyorsan terjedt a közösségi médiában, hogy Dobrev Klára, a DK elnöke közleményt adott ki, amelyben követelte, hogy azonnal vonják vissza Nagy Feró Kossuth-díját. Karácsony Gergely főpolgármester „felháborítónak és kétségbeejtőnek” nevezte Nagy Feró kijelentését, Kunhalmi Ágnes pedig ezt mondta: „Azok a – talán sokszor még kiskorú – lányok nem jártak jól, akiket kihasználtak, megaláztak és olyanra kényszerítettek, amit nem akartak.” Ha a Kossuth-díjak történetét vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy morálisan megkérdőjelezhetőnek nevezhető kijelentések nem járnak együtt automatikusan a Kossuth-díj visszavonásával. A Kossuth-díjról szóló 1990. évi XII. törvény tömören fogalmaz. A 7. paragrafus szerint: A kitüntető címet a köztársasági elnök a Kormány előterjesztésére visszavonja attól, aki arra érdemtelenné vált. A törvény azt nem részletezi, hogy mi számít „érdemtelenné válásnak”. Nincs lista, nincs pontos definíció, de még olyan bírósági gyakorlat se, amely útmutatást adna. Az „érdemtelenné válás” fogalma tehát az értelmezés szürke zónájában lebeg. A törvény szerint a visszavonás procedúrája ugyanaz, mint az adományozásé. A kormány tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek, aki formálisan visszavonja a díjat. De ez politikai döntés, nem jogi. Senki nem perelheti be az államot, hogy „miért nem vonja vissza X. Y. díját”, és fordítva: senki nem kérheti számon, hogy „miért vonták vissza az enyémet, amikor másokét nem”. Mikor illik tehát visszavonni a Kossuth-díjat? A fenti esetek egy mintázatot rajzolnak ki. A Kossuth-díjat akkor vonták vissza (vagy vonták volna vissza), amikor: objektív, bizonyítható szakmai hiba történt (Nagy Gábor plagizálása), vagy bűncselekményt követtek el (Sas József adócsalása). Politikailag kényes vagy morálisan megkérdőjelezhető kijelentések miatt viszont még senkitől sem vonták vissza a díjat. Még akkor sem, ha azt technikailag vissza lehetne vonni, az 1990. évi XII. törvény 7. paragrafusa ezt lehetővé teszi a kormány előterjesztésére. Nagy Feró esetében tehát ez történelmi, politikai és gyakorlati szempontból példa nélküli lenne. Forrás