Bevezették a Kerítésadót Magyarországon

A rendelet értelmében az adó mértéke évi 1000 forint folyóméterenként, vagyis minden egyes méter épített kerítés után ennyit kell fizetni a helyi adóhatóságnak. A szabály kizárólag a telekhatáron épített, nem növényzetből álló kerítésekre vonatkozik – azaz az élő sövények, tujasorok vagy bokros határolások mentesülnek az adófizetés alól. MUTATJUK A RÉSZLETEKET! A kerítésadó az úgynevezett települési adók kategóriájába tartozik, amelyek bevezetéséről és mértékéről az önkormányzatok önállóan dönthetnek. Az ilyen adókból származó bevétel teljes egészében a helyi költségvetést illeti meg. A települési adók célja általában nemcsak a bevétel növelése, hanem a közösségi felelősségvállalás erősítése is. Az adó mértékét az önkormányzat évente egyszer határozza meg a helyi adóhatósági nyilvántartás alapján. A bejelentési kötelezettség a telektulajdonosokat terheli, vagyis nekik kell jelezniük, hány méter hosszú épített kerítéssel rendelkeznek.

NEKIK MÁR KELL FIZETNI: A Hírbalaton gyűjtése szerint jelenleg Balatonfőkajár az egyetlen balatoni település, ahol ilyen típusú, „kerítésadóként” ismert helyi adónemet vezettek be. A környék más önkormányzatai eddig inkább a hagyományos idegenforgalmi adók módosításával próbálták növelni bevételeiket. Több Balaton-parti településen emelték az üdülőhelyi vendégéjszakák után fizetendő összegeket, máshol pedig új turisztikai díjakat vezettek be. A balatonfőkajári döntés komoly visszhangot váltott ki a közösségi médiában és a helyi lakosság körében. Sokan érthetetlennek tartják az új adónemet, mások szerint viszont az önkormányzatnak jogában áll kreatív bevételi forrásokat keresni. Az ellenzők főként arra hivatkoznak, hogy a kerítések megadóztatása aránytalanul terheli a nagyobb telkek tulajdonosait, míg a kisebb ingatlanok esetében alacsonyabb az adóteher. VIA tudasfaja