10 PERCRE JÖTT – Járványhelyzet miatt karantén lép életbe Magyarországon

Fokozódó aggodalommal figyeli a hazai sertéságazat az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését: a betegség immár Pest vármegyében is új, érzékeny térséget ért el. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2025. november 24-én megerősítette az ASP-vírus jelenlétét egy elhullott vaddisznóban, amelyet Tahitótfalu közigazgatási területén, a Szentendrei-sziget nyugati oldalán, a Duna-parthoz közel találtak – írja a Propeller. Az eset miatt a Szentendrei-sziget „fertőzött” besorolásból „szigorúan korlátozott” kategóriába lépett át, miközben az országos főállatorvos elrendelte Pest vármegye fertőzött területének kiterjesztését is. Ez a döntés négy vadgazdálkodási egységet és egy, vadgazdálkodásra nem alkalmas budapesti területegységet érint. Bár a vírus emberre nem veszélyes, az állategészségügyi helyzet komoly gazdasági és kereskedelmi kockázatot hordoz a hazai sertéstartók számára. Új gócpont a Szentendrei-szigeten: mi történt pontosan? A Nébih tájékoztatása szerint az elhullott vaddisznót a Szentendrei-sziget nyugati oldalán, a Duna-part közelében találták meg. A laboratóriumi vizsgálat egyértelműen kimutatta az afrikai sertéspestis-vírus jelenlétét az állatból vett mintában. A hivatal közleménye hangsúlyozza: a fertőzés természetes úton, a vaddisznó-populációk mozgása révén jutott el az érintett térségbe. Nem szállítmányhoz, nem házi sertésállományhoz, hanem vadon élő állatokhoz köthető terjedésről van szó. A Szentendrei-sziget már 2020 óta fertőzött területnek számított, a mostani eset azonban olyan súlyosnak minősül, hogy a korábbi besorolást a hatóság „szigorúan korlátozott” kategóriára módosította. Ez a gyakorlatban jóval szigorúbb előírásokat és fokozott hatósági ellenőrzést jelent a térségben. Mit jelent a „szigorúan korlátozott” besorolás?

A „szigorúan korlátozott” kategória nem pusztán adminisztratív címke, hanem nagyon konkrét következményekkel jár a vadászatra, a vaddisznó-kezelésre és a sertéstartásra nézve. Ez többek között azt jelenti, hogy: a vaddisznóállomány szigorúan szabályozott vadászata és gyérítése válik szükségessé, szigorúbb hullakezelési és bejelentési kötelezettség lép életbe, az érintett területen élő sertéstartókra megemelt járványvédelmi előírások vonatkoznak (pl. zárt tartás, szigorú takarmány- és járműhigiénia, személyforgalom korlátozása), kereskedelmi korlátozások érhetik a térségből származó sertéshús és sertéstermékek forgalmát. A részletszabályokat az országos főállatorvos rendelkezései, illetve az uniós állategészségügyi szabályok határozzák meg, de a lényeg egyértelmű: a Szentendrei-sziget és a kapcsolódó pest vármegyei területek fokozottan ellenőrzött zónává váltak. tünetet haladéktalanul jelenteni kell az állategészségügyi hatóságnak. Ilyen tünetek lehetnek: hirtelen elhullás a sertésállományban, magas láz, levertség, étvágytalanság, bőrvérzések, vérzéses elváltozások a füleken, hason, végtagokon, vetélés, idegrendszeri tünetek, szokatlan viselkedés. A hatóságok arra kérnek minden sertéstartót, hogy 24 órán belül jelezzék a gyanút a helyi állatorvosnál vagy közvetlenül az állategészségügyi szolgálatnál. Az időfaktor kulcsfontosságú: minél gyorsabb a bejelentés, annál nagyobb az esély a góc „kordában tartására”. Fokozott óvatosság a lakosság és a vadászok számára: A fertőzés terjedése szempontjából a vaddisznók mozgása jelenti az egyik legnagyobb kockázatot. A vaddisznóállomány szabadon jár-kel nagy távolságokon, folyókon, határokon átkelve, így a vírus is könnyen átjuthat egyik vadászterületről a másikra. A hatóságok ezért a következőkre hívják fel a figyelmet:b a térségben élő lakosok ne etessék, ne közelítsék meg a vaddisznókat,baz esetlegesen talált elhullott vaddisznót ne mozgassák, ne nyúljanak hozzá, azonnal jelezzék a leletet a helyi önkormányzatnak, vadásztársaságnak vagy a Nébih felé. A vadászok számára különösen fontos a szigorú higiéniai szabályok betartása: a vadászat során használt ruházat, lábbeli, eszközök, járművek alapos tisztítása és fertőtlenítése elengedhetetlen, ha több vadászterületen is megjelennek. Ellenkező esetben akár ők maguk is akaratlan „vírushordozókká” válhatnak, és új területekre hurcolhatják a kórt.