Itt az új kormányrendelet – 68 év lett az új nyugdíjkorhatár

Az Egyesült Királyság kormánya történelmi jelentőségű döntést hozott: a nyugdíjkorhatár hivatalosan is emelkedik, így a korábbi 67 éves határ a múlté. Az intézkedés több millió brit állampolgárt érint, különösen azokat, akik jelenleg a 40-es és 50-es éveikben járnak. A döntést a kormány szerint a növekvő várható élettartam, a csökkenő munkaképes korú népesség és a nyomás alá kerülő állami nyugdíjpénztárak indokolják. 68 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár. A frissen bejelentett reform értelmében a 1970. áprilisa után születettek számára a nyugdíjkorhatár 68 évre emelkedik. Ez a változás fokozatosan lép életbe a következő évtizedben, így a kormány szerint az érintetteknek lesz idejük felkészülni. Az idősebb generációk, akik már közel járnak a nyugdíjhoz, továbbra is a 66–67 éves korhatár szerint vonulhatnak vissza. A döntés azt jelenti, hogy a most negyvenes éveik közepén járó munkavállalók várhatóan csak az 2030-as évek végén vagy a 2040-es évek elején mehetnek majd nyugdíjba. A kormány ezt a lépést azzal indokolta, hogy a brit társadalom elöregedése, valamint a nyugdíjrendszerre nehezedő költségvetési nyomás hosszú távon fenntarthatatlanná tenné a jelenlegi korhatárt. A kabinet közleményében hangsúlyozta: „A döntés a társadalmi realitásokat tükrözi. A várható élettartam nő, a munkaképes lakosság aránya csökken, ezért a rendszer stabilitása érdekében felelős lépésre volt szükség.” A fizikai munkát végzők kerülhetnek nehezebb helyzetbe. A változás különösen érzékenyen érintheti azokat, akik fizikailag megterhelő munkát végeznek – például az építőiparban, az egészségügyben vagy a szállítási szektorban dolgozókat. Számukra a plusz egy év munka nem csupán pénzügyi kérdés, hanem egészségügyi kihívás is lehet. Több szakszervezet már most aggodalmát fejezte ki, mondván, hogy a döntés nem veszi figyelembe az egészségügyi egyenlőtlenségeket:

A nehezebb fizikai munkát végzők jellemzően rövidebb ideig élnek egészségben, így kevesebb ideig élvezhetik nyugdíjas éveiket. A brit kormány ugyanakkor jelezte, hogy a reformmal párhuzamosan áttekintik a korai nyugdíjazási lehetőségeket, és megvizsgálják, hogyan lehet az egészségügyi vagy szociális okból rászorulókat védeni. Pénzügyi kihívások és lehetőségek: A nyugdíjkorhatár-emelés egyértelmű üzenet: aki teheti, kezdje el most a tudatos pénzügyi tervezést. A későbbi nyugdíjba vonulás egyben azt is jelenti, hogy több idő marad a megtakarítások gyarapítására, de a kifizetések rövidebb ideig tartanak. A brit pénzügyi tanácsadók szerint most minden eddiginél fontosabb, hogy az érintettek: növeljék magánnyugdíj-hozzájárulásaikat, diverzifikálják befektetéseiket, például ingatlanba, részvénybe vagy nyugdíjalapba, és külön figyelmet fordítsanak az egészségmegőrzésre, hiszen a hosszabb munkavégzés több mentális és fizikai terhet is jelenthet. A Chartered Institute for Payroll Professionals (CIPP) elemzése szerint a reform új korszakot nyit a brit nyugdíjpolitika történetében: a hangsúly az állami rendszer tehermentesítéséről és a magánmegtakarítások ösztönzéséről kerül át. Miért volt elkerülhetetlen a döntés? Az Egyesült Királyságban az elmúlt két évtizedben a várható élettartam folyamatosan emelkedett. A hivatalos statisztikák szerint ma egy brit férfi átlagosan 79 évig, míg egy nő 83 évig él. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjban töltött idő – változatlan korhatár mellett – akár 15–20 évre is kinyúlna, ami hatalmas terhet róna az állami kasszára. Emellett a munkaképes korú lakosság aránya csökken, így egyre kevesebb aktív dolgozó tart el egyre több nyugdíjast. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a jelenlegi rendszer 2035-re akár évi 25 milliárd fontnyi többletkiadást generálhatna, ha nem történik beavatkozás. A reform célja tehát a pénzügyi fenntarthatóság mellett a generációk közötti egyensúly megteremtése. A kormány emellett azt is szeretné elérni, hogy az idősebb munkavállalók aktívabban részt vegyenek a munkaerőpiacon, hiszen tapasztalatuk, tudásuk és stabilitásuk továbbra is értékes a gazdaság számára.