Börtönbüntetéssel nézhet szembe Magyar Péter

Börtönbüntetéssel nézhet szembe Magyar Péter, amiért a bíróságot fenyegette. Gyurcsány Ferenc fenyegető hangnemét idézi meg Magyar Péter, amikor a bíróságokat fenyegeti. A Tisza Párt vezérénél az verte ki a biztosítékot, mert elvesztették a Tisza-adó miatt az Index ellen indított pert. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az ügynek büntetőjogi következményei lehetnek Magyar Péterre nézve. – Ez nem az első eset, hogy Magyar Péter megengedhetetlen hangnemet üt meg az igazságszolgáltatás szereplőivel szemben – fogalmazott lapunknak ifj. Lomnici Zoltán annak kapcsán, hogy Magyar Péter megfenyegette a bíróságokat. A Tisza vezére azért akadt ki, mert a bíróság nem kötelezte helyreigazításra az Indexet a Tisza-adó ügyében. Az alkotmányjogász emlékeztetett, hogy Magyar Péter korábban is fenyegető hangnemet ütött meg, amikor a következőket mondta: Most szólok minden politikusnak, ügyésznek, rendőrnek, katonának, titkosszolgának, bírónak, ha ebben részt vesznek, bűnrészesek lesznek! A szakértő megjegyezte, hogy a Demokratikus Koalíció egykori elnöke, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök egy korábbi, számára kedvezőtlen jogerős ítéletre a Tisza Párt vezéréhez hasonló módon, fenyegető jelleggel reagált, amikor a sukorói telekcsere miatt elítélték egykori embereit: a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök, míg a most elítéltek ártatlanok. Gyurcsány akkor azt is leszögezte: „Jön majd egy új kormány és szabadon engedjük őket, és teljes anyagi és erkölcsi kárpótlást fognak kapni.” Ehhez hozzátette: „A bűnös eljárásban részt vevők ellen meg minden törvényes eszközzel fellépünk.” Magyar Péter a bírói függetlenséget veszélyezteti Ifj. Lomnici leszögezte, hogy a bírói függetlenség a magyar jogrend egyik sarokköve, amelyet az alaptörvény is megerősít. Ezen elv értelmében a bíróságok és bírák külső befolyástól mentesen, kizárólag jogi megfontolások alapján kötelesek eljárni, függetlenül attól, hogy a társadalmi vagy politikai közeg miként vélekedik az adott ügyről. Az alaptörvény szerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapul, amelyben a bíróságoknak önálló, alkotmányosan védett szerepük van.

Az alkotmányjogász kiemelte, hogy a hazai igazságszolgáltatás méltóságának és integritásának védelme nemcsak jogi, hanem társadalmi kötelezettség is, mivel a bíróságokba vetett közbizalom egyik alapvető feltétele a jogállam működésének. A bírók nyilvános megsértése, különösen alaptalan, bizonyíték nélküli vádak formájában a bírói függetlenséget veszélyezteti, és alkalmas arra, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat megingassa. Az ilyen kijelentések – különösen, ha politikai befolyásoltságot, koncepciós eljárást vagy jogellenes beavatkozást sejtetnek – a jogállamiság intézményes védelme szempontjából különös súllyal esnek latba – tette hozzá. A szakértő kiemelte, hogy Magyar Péter fenyegetőzése nem csupán alkotmányellenes, de büntetőjogi következményei is lehetnek. Korábban a néhai Völgyesi Miklós, a legfelsőbb bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája arra mutatott rá, hogy a törvény, a hatóságok eljárásának a tekintélyét és annak a tiszteletét akarja megvédeni, és ezért a büntető törvénykönyv a hatósági rendelkezés elleni uszítás bűncselekményét rendeli büntetni. Méghozzá három évig terjedő szabadságvesztéssel. A globalista mainstream érdekeit kiszolgálva buktatná meg a kormányt. Annak kapcsán, hogy Magyar Péter megjelenésével magasabb szintre került az erőszak a belpolitikában, az alkotmányjogász jelezte: sok hasonlóság van a külföldről importált káoszteremtő módszerekben. Ezeket a hazai ellenzék is rendre alkalmazza, és most leginkább a Tisza Párton érhető tetten. A mintául szolgálhat a Soros-eszköztár, amiként azt a közelmúltban például Szerbiában vagy korábban Macedóniában és Ukrajnában láthattuk, szélesnek mondható a titkosszolgálatokkal való összejátszástól egészen a parlamenti, akár utcai erőszak alkalmazásáig – jegyezte meg. Ifj. Lomnici szerint az egyesült hazai baloldal és a liberálisok akciói több okból is intő jel a magyar demokrácia és a nemzeti szuverenitás szempontjából. Valószínűnek tartja, hogy gondosan – részben külföldön – felkészített és kiképzett emberek is részt vettek abban a kiterjedt akcióban, amelynek célja a kormányerők, illetve az alkotmányos rendszert védő intézmények provokálása. Ezen külső erők 2026-ban várható fellépése éppen ezért nemcsak a nemzeti szuverenitás, hanem az alkotmányos rend és a demokratikus értékek védelme szempontjából is rendkívül aggasztó – rögzítette. A szakértő szerint az ideológiai doktrínák terjesztése mellett egyre gyakrabban nyúlnak az Alinsky-módszerekhez annak érdekében, hogy radikális eszközökkel destabilizálják a globalista progresszív mainstreammel szembehelyezkedő kormányokat, így a magyar nemzeti kurzust is. Mindezt idegen, magukat nemzetek felettinek gondoló szereplők pénzhatalmi érdekeit kiszolgálva, és bármiféle demokratikus felhatalmazás nélkül teszik – húzta alá az alkotmányjogász. Forrás