Vészjelzést adtak ki! A teljes magyar lakosságot érinti!

Újra megkongatták a vészharangot: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az előző napi mérési adatok alapján országszerte „veszélyes” kategóriába sorolta a levegőminőséget. A szálló por – különösen a PM10- és PM2,5-részecskék – koncentrációja a felső egészségügyi határérték többszörösére emelkedett, így az éjszakai‐hajnali órákban közzétett térkép szerint több mint tizenöt településen súlyos kockázatot jelent az újraéledt légszennyezettség. A veszélyeztetett területek és a mérőpontok eredményei. A „veszélyes” minősítésű területek közé tartozik a Sajó völgye, így Putnok, Kazincbarcika, Sajószentpéter és Miskolc, továbbá Hernádszurdok. Szintén a legmagasabb figyelmeztetési fokozatba került Nyíregyháza, Eger, Békéscsaba, Dunaújváros, Százhalombatta, Tököl, Budapest, Székesfehérvár, Várpalota, Győr és Mosonmagyaróvár. Ezeken a helyeken a légzőrendszerre különösen veszélyes koncentrációban van jelen a lebegő finomrészecske, amely nemcsak a krónikus tüdőbetegek, asztmások és idősek, hanem az egészséges felnőttek és gyermekek számára is komoly kockázatot jelent. Mire figyeljünk, ha veszélyes a levegő? Amikor a levegőhigiénés index eléri a „veszélyes” szintet, a szakhatóságok a következő óvintézkedéseket javasolják: A szabadban végzett fizikai aktivitás – kirándulás, futás, kerékpározás – teljes mellőzése. A légzéskönnyítés érdekében beltéren légtisztító (HEPA-szűrős) berendezés használata, illetve gyakori szellőztetés helyett csak rövid, intenzív légcsere.

Krónikus légzőszervi és szív-ér rendszeri betegek, gyermekek és idősek számára az orvosi tanács szerinti tartós pihenés és esetleges védőmaszk viselése. A PM10 és PM2,5 emberi egészségre gyakorolt hatása: A PM10‐részecskék átmérője 10 mikrométernél kisebb, így az orr­sötét- és gégebemeneten át még mindössze egy részük szűrődik ki, míg a finomabb PM2,5‐részecskék – 2,5 mikrométernél kisebbek – a legalsó tüdővégződésekben is lerakódhatnak. Ezek a részecskék gyulladásos folyamatokat indítanak el, fokozzák az asztmás rohamok gyakoriságát, ronthatják a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) lefolyását, és akár a koszorúér-betegségek kockázatát is emelik. Tartós expozíció esetén a légúti és szív-ér rendszeri halálozás is mérhetően nő. A háttérben álló okok: A nyári hőségnapok és a téli fűtési szezon között kialakuló „átmeneti” időszakban több tényező egybeesése súlyosbítja a légszennyezettséget. Az elmúlt napokban észak felől csak gyenge szellő fújt, így a szálló por a talaj közelében rekedt, nem történt elegendő légcserélődés. Ugyanakkor a mezőgazdasági égetések, az ipari kibocsátások és a közlekedés is hozzájárult a PM-koncentrációk hirtelen megugrásához. A HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzése szerint pénteken az ország nyugati és középső tájain erősödő északkeleti szél várható, ami segít felhajtani a talajközeli részecskéket és nagyobb magasságban eloszlatni a légszennyezést. Ez a mechanizmus átmeneti javulást hozhat a levegőminőségben, ám a következő, kora nyári hőhullám idején ismét magas szállópor-értékek alakulhatnak ki, ha hosszabb ideig marad az anticiklonális, csapadékmentes időjárás.