Vége! Eltörölték az augusztus 20.-i tűzijátékot! Itt a magyarázat!

Az augusztus 20-i tűzijáték hagyományosan az államalapítási ünnep fénypontja, amelyre országszerte több százezer ember gyűlik össze. Ugyanakkor a Nyugat‐Pest megyei Cegléd polgármesteri hivatalának 2025. július 3-i bejelentése szerint idén – ellentétben a korábbi évekkel – nem rendeznek tűzijátékot a városban. A döntés hátterében nem tiltakozó állatvédők vagy anyagi forráshiány áll, hanem a helyi tetőkre szerelt napelemek védelme és a biztonságos lebonyolítás kérdése. Cikkünkben részletesen áttekintjük a döntés okait, a lakosság reakcióit, valamint a tűzijátékok jövőjével kapcsolatos alternatív lehetőségeket és globális trendeket. 1. Cegléd döntése: miért marad el idén a tűzijáték? Dr. Csáky András polgármester a város hivatalos közleményében kiemelte, hogy az elmúlt időszakban számos épületre – különösen a belváros területén – napelemeket telepítettek. A tűzijáték során a magasból visszahulló pirotechnikai törmelék súlyos károkat okozhatna ezekben a panelekben. Mivel a városvezetés nem talált olyan biztonságos, kellőképpen távoli helyszínt, ahol a hagyományos fényjátékot levezethetnék, végül elfogadták a Kossuth Művelődési Központ és a kivitelező cég közös javaslatát a rendezvény lemondásáról. 2. Közvélemény‐kutatás és lakossági álláspont: Cegléd vezetése már korábban is készített országos és helyi közvélemény‐kutatást az augusztus 20-ai tűzijátékról. A válaszadók többsége a pirotechnikai bemutatók ellen voksolt, elsősorban a zaj, a környezetterhelés és a biztonsági kockázatok miatt. Az idén hozott döntés azonban már nem pusztán a közvéleményre, hanem a fizikai körülményekre – a napelemek és környezetük védelmére – épült.

Egyes lakosok üdvözölték a lépést, mások a város gazdasági és turisztikai vonzerejének csökkenésétől tartanak. 3. A napelemek és a tűzijáték konfliktusa: A megújuló energia forradalmaként számos önkormányzat támogatta a napelemek telepítését köz-, magán‐ és közösségi épületeken egyaránt. Ezeket azonban a tűzijáték maradványai – izzó, forró fémgolyócskák, papírtörmelék – könnyen megsérthetik, ami: Biztonsági kockázatot jelenthet az ott élők és dolgozók számára. Ezért Cegléd példája azt mutatja, hogy a fenntarthatósági intézkedések néha összeférhetetlenek lehetnek a hagyományos rendezvényekkel. 4. Gazdasági hatások és turizmus: Az augusztus 20-i ünnepi programok – köztük a tűzijáték – jelentős bevételt generálnak a vendéglátó‐ és kereskedelmi szektornak. Cegléd ügyvezetői szerint az idei nyári turisztikai szezonban mintegy 10–15 százalékos visszaesés várható a vendégéjszakák számában, és a vendéglátóhelyek forgalma is elmaradhat a korábbi évekétől. A helyi szolgáltatók alternatív programokat szerveztek (koncertek, fényfestések), ám ezek nem tudják teljes egészében pótolni a látványt és a tömeges részvételt, amit a tűzijáték nyújtott. A helyi önkormányzat és civil szervezetek közösen állítottak össze egy ingyenes szabadtéri koncert‐ és fényjáték‐programot, valamint szerveztek kézműves vásárt az Erzsébet ligetben. Továbbá drónshow‐t terveznek, amely a környezeti kockázatok szempontjából kisebb terhelést jelent, és nem használ robbanóanyagokat. A drónprogram azonban jelentős előkészítést és engedélyeztetést igényel, így drágább és technológiaigényesebb alternatíva. 6. Nemzeti és nemzetközi kontextus: Míg Cegléd idei tűzijátéka elmarad, Budapesten és más nagyvárosokban továbbra is megtartják a fővárosi ünnepi műsort, de ott is szigorú biztonsági és tűzoltói felügyelet mellett. A globális trend azt mutatja, hogy egyre több európai város – például Brüsszel, Rotterdam és Antwerpen – a környezeti és biztonsági aggályok miatt drónfesztiválokra vagy lézer‐ és fényinstallációkra vált. A 2025-ös döntés, amely szerint Cegléden lemondták az augusztus 20-i tűzijátékot, nem egy spontaneitás eredménye, hanem a napelem‐korszak biztonsági és gazdasági szempontjainak tudatos figyelembevétele. Bár a városban elmarad a hagyományos fényjáték, alternatív programokkal, drónshow‐val és koncertekkel kívánják megőrizni az ünnepi hangulatot. A döntés rávilágít arra, hogy a jövő ünnepei egyre inkább a fenntarthatóság és a technológiai innováció jegyében alakulnak. Forrás