
Elhunyt a Budapest Bábszínház emblematikus és nagyra becsült művésze, Turcsányi Erzsébet. Halálhíre nemcsak a bábszínházi közösség, hanem a magyar kulturális élet egésze számára mély gyászt és fájdalmat hozott. Erzsébet nem csupán előadó volt: ő maga testesítette meg a bábjáték lényegét, azt a különleges műfajt, amely a mozdulatot, a hangot és a jelenlétet egyesíti a színpadi varázslatban. Méltósággal búcsúzott tőle a színház A Budapest Bábszínház a halálhír kapcsán újabb közleményt tett közzé, amelyben mély fájdalommal búcsúzott a művésznőtől: „Megrendüléssel búcsúzunk Turcsányi Erzsébettől, színházunk szeretett bábszínészétől, aki a mai napon az égi társulathoz csatlakozott.
Emlékét mély szeretettel és tisztelettel őrizzük.” Ez a búcsú nemcsak egy művész elvesztéséről szól, hanem egy korszak végéről is. Turcsányi Erzsébet olyan nyomot hagyott a magyar bábjátszás történetében, amely kitörölhetetlen. Egy örökség, amely tovább él: Turcsányi Erzsébet munkássága ma már több mint karrier – örökség. Az általa megformált karakterek, a hangja, a mozdulatai, a bábok életre keltése egy generáció számára meghatározó élményt jelentett. Tanított, nevelt, szórakoztatott – minden alkalommal hitelesen és teljes szívvel. Ő volt az a művész, akinek jelenlétét nemcsak látni, hanem érezni is lehetett a színpadon. Olyan alkotó, akinek minden egyes báb mögött ott volt az ember – a lélek – a szeretet. Emlékét nem csupán a kollégák és barátok őrzik, hanem az a sok ezer néző is, akik valaha látták őt a színpadon, és sosem felejtik el, hogy mit jelentett igazi művésznek lenni.