Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot, életbe lép Magyarország teljes területén!

A közel-keleti helyzet drámai romlása miatt Orbán Viktor miniszterelnök hétfő kora reggel rendkívüli ülést hívott össze: összeült a Védelmi Tanács. A döntés hátterében az áll, hogy az Irán és Izrael között kibontakozó háború egyre komolyabb biztonsági kockázatokat jelent Európa számára is. A miniszterelnök Facebook-posztjában kiadott közleményében nyomatékosította: Magyarország számára a béke és a biztonság megőrzése továbbra is elsődleges cél, és az ország jobb helyzetben van, mint sok nyugat-európai állam, hiszen „nem engedtük, hogy bevándorló-országgá tegyék Magyarországot”. Orbán Viktor azt is jelezte: a kormány megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ország békéjét és biztonságát garantálják a jövőben is — annak ellenére, hogy Európában a közel-keleti konfliktus nyomán tüntetésekre és növekvő terrorfenyegetettségre lehet számítani. Hogyan kezdődött az eszkaláció? A jelenlegi helyzet közvetlen előzménye, hogy az Amerikai Egyesült Államok szombat éjjel légicsapásokat mért Irán területére. A támadás célpontjai között iráni nukleáris létesítmények, katonai bázisok és logisztikai központok szerepeltek. Az Egyesült Államok hivatalos indoklása szerint a lépést az izraeli szövetséges védelme érdekében, valamint Irán agresszív regionális politikájának megfékezése céljából hajtották végre. A csapások hatására Irán bejelentette: „megfelelő időben és módon” válaszolni fog az amerikai agresszióra. A helyzetet tovább feszíti, hogy Izrael is növelte katonai készültségét, míg Irán támogatta szövetségeseit — a Hezbollahot Libanonban és más proxy-csoportokat Irakban és Szíriában — az esetleges válaszcsapások előkészítésében. Oroszország reagált a támadásra.

A nemzetközi közösség rendkívül aggasztónak ítélte meg a konfliktus további eszkalációját. Oroszország azonnali közleményben ítélte el az amerikai támadást, és figyelmeztetett arra, hogy a helyzet a régió destabilizációjához, sőt, világháborús kockázatokhoz vezethet. A Kreml szerint a katonai műveletek helyett „haladéktalan diplomáciai párbeszédre lenne szükség”, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy minden lehetséges eszközzel akadályozzák meg a konfliktus kiszélesedését. Egy meglepő hang a Vatikánból. A konfliktus kapcsán megszólalt a Vatikán is: XIV. Leó pápa vasárnapi beszédében burkoltan bírálta a háborús lépéseket, és a világ vezetőit békére, megfontoltságra szólította fel. A Szentatya a Szent Péter téren tartott misén így fogalmazott: „A háborúk csak újabb szenvedést és pusztítást hoznak. A népek békét kívánnak, nem bombákat. Imádkozzunk a békéért, különösen most, amikor a világ újabb veszélyes fordulóponthoz érkezett.” Magyarország: jobb helyzetben vagyunk, de nem dőlhetünk hátra. Orbán Viktor szerint ugyan Magyarország helyzete kedvezőbb, mint sok nyugat-európai országé — főként amiatt, hogy nem engedte a kormány, hogy hazánk tömeges bevándorlás célpontjává váljon —, ugyanakkor éberségre van szükség. A miniszterelnök közleménye szerint: „A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt összehívtam a Védelmi Tanács ülését. Az iráni-izraeli háború hatásai el fogják érni Európát: tüntetésekre és növekvő terrorfenyegetettségre kell felkészülnünk. Mi kedvezőbb helyzetben vagyunk, mert nem engedtük, hogy bevándorló-országgá tegyék Magyarországot. A szükséges lépéseket megtesszük, hogy továbbra is garantáljuk Magyarország békéjét és biztonságát.” Szijjártó Péter is megszólalt: A konfliktus kitörése után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is azonnali felhívást intézett a magyar állampolgárokhoz. A miniszter arra kérte a külföldön tartózkodó magyarokat — különösen a Közel-Keleten élő vagy oda utazó személyeket —, hogy:fokozott figyelemmel kísérjék a helyi biztonsági helyzetet, regisztráljanak a Konzuli Szolgálat honlapján, kövessék az ottani magyar külképviseletek utasításait. Mi várható a következő napokban? Nemzetközi elemzők szerint a helyzet rendkívül gyorsan változhat: Irán válaszcsapásaira napokon belül sor kerülhet. Terrorfenyegetettségi szint emelkedése várható több európai országban. Tüntetések, zavargások is kialakulhatnak — főként nyugat-európai nagyvárosokban Olajár-emelkedés, gazdasági következmények szintén előfordulhatnak. A magyar kormány célja — a miniszterelnök nyilatkozata szerint —, hogy megelőzze a válság begyűrűzését, és továbbra is garantálni tudja az ország békéjét.