35 éve szerelmes amerikai feleségébe Demjén Ferenc: „Rebecca hihetetlenül jól főz, megtanulta a magyar konyhát is” Éjszakai bagoly. Legtöbbször hajnal négyig fent van, aztán átalussza a délelőttöket. Ebéd előtt nincs bekapcsolva a telefonja. Számára a nap igazán csak akkor kezdődik, amikor mások befejezik a munkát. A fordított életvitelt már megszokta, lassan hat évtizedet töltött a zenei pályán.
Napokon belül 77 éves lesz, de a munkabírása jottányit sem csökkent. Hamarosan Szegeden, Veszprémben és a Budapest Arénában koncertezik. Az énekes jelenleg a dióspusztai birtokán tartozódik, ahol élvezi a csendet, a természet közelségét és az állataival való foglalkozást. „Imádom a lovakat, ez egyfajta szerelem számomra. Most is hat lovam és két csacsim van, a fiatal állatok kiképzés alatt állnak. Szeretek kint lenni a karámban, gondoskodni róluk. Régebben lovagoltam, de ez egy veszélyes sport, bármikor megtörténhet a baleset, én is leestem néhányszor. A csípőprotézis-beültetésem óta azonban nem merem megkockáztatni, hogy felüljek rájuk, pedig szeretnék ismét vágtázni. Na, ez egy olyan álmom, amit jó lenne egyszer még megvalósítani” – árulja el az énekes, akinek páratlan életútja van, gyakorlatilag mindent megkapott a sorstól, amire vágyott. „Kemény munkával értem el a kényelmes életemet, nem hullott az ölembe a pénz. A mai napig dolgozom, koncertezem, dalokat írok, tevékenyen élek. Olyan jó lenne sokáig színpadon állni és élvezni a sikert!” A szerelmük olyan erős volt, hogy az asszony felszámolta az ottani életét, és a rendszerváltás környékén Magyarországra költözött. „Szeretjük a nyugodt életünket Baranya vármegyében.
A karácsonyt is kettesben töltjük, de néha meglátogatnak minket a feleségem korábbi házasságából született, Amerikában élő gyerekei és unokái. Rebecca hihetetlenül jól főz. Megtanulta a magyar konyhát is. Én cukorbeteg vagyok, ezért csak módjával eszem, tulajdonképpen mindenből egy kicsit. Mindennap mérem a cukorszintemet, legtöbbször értéken belül vagyok. Szeretem az édességet, a csokoládét, ha úgy tartja kedvem, nem vonom meg magamtól az élet apró örömeit” – meséli nevetve.
