Újra elment egy Ember, egy Mentor, egy Orvos, egy Kolléga, egy Feleség, egy Anya, egy Nagymama. Kadocsa Edit. Szegeden született 1950. június 7-én. Középiskolai tanulmányait a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium francia tagozatán végezte kitűnő eredménnyel. 1974-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán diplomázott „Sub auspiciis Rei Publicae Popularis” kitüntetéssel. Munkáját a SZOTE Fül-, Orr-, Gégészeti- és Fej-nyaksebészeti Klinikáján kezdte Művelődési Minisztérium ösztöndíjas tudományos segédmunkatársként. Fül-orr-gégegyógyászatból 1980-ban, majd allergológia és klinikai immunológiából 1999-ben szerzett szakvizsgát.
Szorgalmának, hivatástudatának köszönhetően 1976-tól tanársegédként, 1990-től adjunktusként, majd 1998-tól egyetemi docensként dolgozott. Kezdetektől fogva az allergiás rhinitis, valamint az orrmelléküregek endoszkópos műtéti lehetőségei kerültek az érdeklődése középpontjába. 1979-től működtette a klinika rhinológiai és allergológiai szakambulanciáját. Több alkalommal vett részt hazai és nemzetközi rhinológiai továbbképzéseken. Kandidátusi értekezését is az allergiás rhinitis témából írta és védte meg 1994-ben, melynek címe „Az allergiás eredetű nátha prevalenciájának vizsgálata és a szezonális rhinitis allergicás betegek allergénkutatásának eredményei”. Tudományos munkája során elsőként határozta meg a régióban a pollinózisos betegek allergén spektrumát, pontos méréseken alapuló pollennaptár alapján. Hazánkban először alkalmazott objektív mérési módszereket (rhinomanometria, akusztikus rhinometria) a nazális provokáció értékelésére. Több alkalommal vett részt európai multicentrikus klinikai vizsgálatokban (fázis 3) az allergiás rhinitises betegek kezelésében. Szoros együttműködést alakított ki a SZOTE Növénytani Tanszékével, ahol dr. Juhász Miklós docenssel könyvet írtak az allergiás nátha témakörében. A SZOTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájával az allergiás rhinitis, majd az orrpolipózis fényterápiás kezelési lehetőségeit kutatták, melyből számos tudományos közlemény jelent meg, valamint PhD dolgozatok születtek.
A gégészet és a fülészet után az Ő munkásságának köszönhetően alakult ki a szegedi klinika harmadik szakága, a rhinológia. 2002-től Jóri József professzor Úr helyetteseként dolgozott a klinikán. Megszervezte az oktatást, a napi betegellátást, a műtéti tevékenységek és beosztások rendjét. Szívügyének tekintette mind az orvostanhallgatók, mind a végzett fiatal kollégák oktatását. A fogorvostanhallgatók teljes elméleti képzését felvállalta 2002-től. Rendszeresen tartott allergológia és klinikai immunológia továbbképzést, közreműködött a családorvosi szakvizsgára készülők elméleti és gyakorlati oktatásában, és számos posztgraduális képzésen adta át tudását. Több folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt: Fül-orr-gégegyógyászat, Allergológia és Klinikai Immunológia. Számos hazai szakmai állásfoglalás (allergiás rhinitis, krónikus rhinosinusitis) kidolgozásában vállalt úttörő szerepet. Elévülhetetlen érdemeit 2006-ban Ónodi Adolf emlékéremmel ismerte el a Rhinológiai szekció. Több tankönyv megírásában aktívan részt vett és számos tudományos cikket publikált hazai és nemzetközi folyóiratban. Vezetőségi tag volt több hazai szervezetben: MFOE 2002-től, MAKIT 1999-től. Külföldi egyesületek tagjaként (ERS, EAACI) mindig naprakész volt a legfrisseb tudományos közlemények terén. Nyugdíjba vonulását követően még közel tíz évig operált, gondozta a betegeit, majd a COVID járvány idején teljesen visszavonult és a családjának élt. 48 évet élt boldog házasságban gyermekgyógyász férjével, Dr. Bittera Istvánnal. Két gyermeke, Ágnes és Ádám, három fiú unokával ajándékozták meg, akiknek a nevelésében aktívan részt vett és szerető nagymamaként nagy segítségükre volt. A család szíve és motorja volt egy személyben. Hirtelen, tragikus halála sokkolta a családot, a barátokat, a korábbi betegeket, kollégákat és tanítványokat egyaránt. Hiánya pótolhatatlan űrt hagy. Emlékét megőrizzük! Forrás
