15 éve nem látott hőség vár Európára – A ma kiadott előrejelzés alapján Magyarországot is érinti a hatalmas nyári meleg! Ekkor tör be a forróság:


Hiába voltunk túl tavaly az utóbbi évek legszárazabb nyarán, úgy tűnik, hogy a megdöntött rekordok hamar feledésbe merülhetnek, a bolygó időjárása ugyanis fordulóponthoz érkezik idén nyáron: visszatér az El Niño.A Csendes-óceán vizének hőmérséklete 2-7 évente látványosan megváltozik. Két szakasz különíthető el, az El Niño (spanyolul fiúcska), amikor a víz hőmérséklete melegebb, és a La Niña (spanyolul kislány), amikor hűvösebb. A két fázist egy semleges időszak köti össze. A kutatók szerint a bolygónk időjárását az utóbbi három évben befolyásoló, hűvösebb óceáni hőmérséklettel járó La Niña jelenség véget ért, beléptünk a semleges időszakba, melyet valószínűleg a nyár végén levált a visszatérő El Niño – és ez hozhat magával egy sor szélsőséges időjárási eseményt bolygószerte.
Az El Niño jelenség során a Csendes-óceán melegebb vize keletre tolódik. Ennek hatására az egész bolygó hőmérséklete 0,2 Celsius-fokkal emelkedhet. Bár ez elsőre nem hangzik olyan durvának, az ilyen aprónak tűnő eltérések is jókora kilengéseket tudnak produkálni. Az El Niño jelenség során az amerikai kontinens északi részén szárazság, a délin intenzív esőzések és áradások várhatóak, míg Európában hidegebb és szárazabb telek lehetnek. Az El Niño a monszunok erejét gyengíti, kevesebb eső esik, ez viszont kihatással van a terméshozamokra – egy erőteljesebb El Niño alatt az éhezők száma milliós nagyságrenddel nőhet. A legutóbbi La Niña 2020-ban érkezett meg, és 2023 elejéig alakította az időjárást. Bár a jelenség alapvetően hűti a bolygót (illetve képes szárazságot is okozni, mivel a Csendes-óceán vize az átlagosnál hűvösebb, nem párolog annyira, ez pedig hatással van a csapadékképződésre), ezt már nehezen érezhettük a saját bőrünkön: 2021 és 2022 is bekerült a tíz legforróbb év közé. Fontos kiemelni, hogy az időjárás alakulásáért nem kizárólagosan ezek a jelenségek felelnek, ugyanakkor hatásuk kimutatható. Az El Niño jelenség kifejezetten a meleget és a szárazságot erősíti fel, így valószínűsíthető, hogy a korábbi rekordok 2023-2024-ben meg fognak dőlni. A 2015-ös El Niño például nagymértékben hozzájárulhatott a bolygószerte rekordokat döntő 2016-os hőséghez, Magyarországon is a sokéves átlagnál magasabb középhőmérsékletet mértek.
Az Egyesült Államokban 15 olyan időjárási szélsőséget regisztráltak, melyek eseményenként egymilliárd dollár feletti kárt okoztak – egy év alatt szárazság, tűzvész, négy áradás, nyolc súlyos vihar és egy trópusi ciklon okozta több mint száz ember halálát. Indonéziában gyorsan terjedő erdőtüzek, Peruban katasztrofális árvizek, a Csendes-óceánban pedig a korallok tömeges pusztulása következett be. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint közel 60 millió ember szenvedett az extrém meleg miatt Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben. Ázsia Csendes-óceáni részeit szárazság, hőhullámok, hirtelen lezúduló csapadék sújtotta, amely miatt járványok törtek ki, és az élelmiszer-ellátás is akadozott. Küszöbön a másfél fokos melegedés: A globális átlaghőmérséklet másfél fokkal történő emelkedését – az iparosodás előtti szinthez képest – szokták úgy is emlegetni, mint a pontot, amely után a klímaváltozás már veszélyes méreteket ölt, és az élet minden területére hatással van. 2021-ben 1,2 fokos volt az emelkedés, 2019-ben – a hűtő hatású La Niña megjelenése előtti utolsó évben – 1,36 fokot regisztráltak, így például a Wired szerint erős valószínűsége van annak, hogy 2023-ban elérjük az 1,5-ös küszöböt. Az eddigi hőmérsékleti rekord 54,4 Celsius-fok volt (a kaliforniai Halál-völgyben mérték), ez megdőlhet, a Közel-Kelet és Dél-Ázsia is 55 fok feletti hőmérsékleti extremitásokat tapasztalhat, az Egyesült Királyságba visszatérhet a 40 fok, míg Európa egyes pontjain akár az 50 fokig is felkúszhat a csúcshőmérséklet – Sevillában már áprilisban 39 fokot mértek. Forrás

AKTUÁLIS:

Főoldal