A részletes terv szerint az első lépés, hogy egy szakértői anyagban elemzik a hosszú távú fenntarthatósági kihívások kezelésére – kitolódott életkor, minimálnyugdíj, egészségügyi helyzet – vonatkozó szakpolitikai lehetőségeket. A jövő év végére elkészülő, nyilvános vitára bocsátott anyag már tartalmazza majd a nyugdíjkorhatár emelését, oly módon, hogy azt a várható élettartamhoz kötik, anyagilag is ösztönözve a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítását, valamint a korai nyugdíjba vonulás lehetőségeinek csökkentését úgy, hogy tervbe veszi azokat az intézkedéseket, amelyek a nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket is kezelik.Ezt követné 2024 második negyedévi határidővel, hogy a kormány elé kerül a részletes szabályozási javaslat. A 2025-ös esztendő első negyedévében jönne a harmadik mérföldkő ezen a területen, mégpedig „a nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba lépése”.
Ennek értelmében a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó, a kormány jogalkotási javaslatán alapuló jogszabálynak hatályba kell lépnie, amelynek főbb elemei a következők:elősegíti a közép- és hosszútávú költségvetési fenntarthatóságot, megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak fizetett nyugdíjak megfelelőségét, értékállóságát hozzájárul a munkával töltött életszakaszok meghosszabbításához, a szükséges mértékben automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokat, változásokat vezet be a nyugdíjrendszerbe. Miért van erre szükség?A magyar népesség elöregedése és az államadósságnak a covid19-válság alatti növekedése fokozta a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos, hosszabb távú kihívásokat, magyarul a jelenlegi tb-rendszerben nem lesz elég forrás arra, hogy az egyre tovább élő nyugdíjas korosztályt a költségvetés eltartsa – áll a magyar helyreállítási tervben.
„Az előrejelzések szerint a nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő 2019-es értékről 2070-re jelentősen, a GDP 12 %-a fölé emelkednek. Az államháztartás finanszírozása igy nem tartható fenn hosszútávon” – állapítja meg a dokumentum. A 13. havi nyugdíj 2021-es és 2022-es újbóli bevezetése növelte a nyugdíjkiadásokat. A rendszer a méltányossággal kapcsolatban is kihívásokkal néz szembe: az adó- és nyugdíjrendszer elmúlt évtizedben bekövetkezett változásai az előrejelzések szerint növelik majd a magas keresetűek nyugdíjára fordított kiadásokat, és fokozzák a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket. Kezelni kell azt is, hogy a nyugdíjminimum 2008 óta nominálisan változatlan maradt, ami azok helyzetét érinti, akiknek a pályafutásuk alatt nem volt folyamatos munkaviszonyuk, és akik alacsony átlagkeresettel rendelkeztek. Forrás:blikk.hu
