Ennek lényege, hogy a munkaidőn kívüli hívások az Országos Mentőszolgálat központi diszpécser szolgálatára futnak be. Itt egy alapos kikérdezés után döntenek a beteg további ellátásáról. Az azonnali segítségre szorulókért mentőt küldenek, vagy ha a páciens járóképes, egy ügyeleti pontra irányítják. Minden járásközpontban lesz egy orvos és azon kívül kialakítanak sürgősségi pontokat, ahol mentőtiszt, vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló fogadja az ellátásra szorulókat. Vagy szükség esetén ki is mehet a beteghez a megfelelő telemdicina eszközökkel. A Népszava úgy tudja: a hajdú-bihari tesztüzem egyik Achilles -sarkának a szakemberek biztosítása bizonyult. A Népszavának a tesztüzem tapasztalatait firtató kérdéseire a belügy sajtóosztálya azt írta: az új ügyeleti rendszer legfontosabb rendező elve a központi triázsolás (a beteg tüneteinek osztályozása), melynek várható eredményeként a beteg kórelőzménye, betegségének rizikó-besorolása, valamint általános állapota alapján a megfelelő ellátóhelyre kerül.
Megjegyezték: rendszertesztje alatt az ügyleti pontokon önállóan dolgozó mentőtisztek, kiterjesztett hatáskörű ápolók munkájával kapcsolatban a betegelégedettség magas, panaszról, szakmai mulasztásról nem érkezett jelzés. Hozzátették azt is, hogy a Hajdú-Bihari tesztüzemben lényegesen kevesebben páciens érkezett az ügyeletekre, mint ami a korábbi statisztikákban szerepelt. Általánosságban: hétköznap 22 óráig az ügyeleteket felkereső betegeknek általános jellegű panaszaik vannak, 22 óra után pedig elsősorban akut panaszos betegek érkeznek, akiknek sürgős ellátásra lehet szükségük. Ennek megfelelően – a terveik szerint – 22 óráig a háziorvosok kapnak nagyobb szerepet az ügyeleti betegellátásban, 22 óra után pedig a mentőszolgálat veszi majd át a feladatot.
