Bizony annál a kérdésnél, hogy gyakran fojtja-e el a fájdalmát, hogy másokat kíméljen, kilengett a mutató, ami azt jelzi, ez a kérdés mélyen érintette Rékát. – Volt olyan élethelyzet, mint Norbi szívműtéte, amikor a gyerekek még picik voltak, én pedig tudtam, Norbinak milyen nagy szüksége van az én életenergiámra. Akkor olyan mennyiségben kapta az antibiotikumot, hogy nagyon lefogyott, szinte kihullott a szemöldöke, a nyelvén nem volt bőr, nem tudott felállni, ezért tolókocsiban tologattam a kórházban. Akkoriban minden nap elmentem futni, és ott üvöltve sírtam. Akkor például nem adtam ki magamból a fájdalmat, csak amikor egyedül voltam – idézte fel Rubint Réka múltjuk egyik drámai időszakát. Mint elárulta: szülei halálánál már ki merte, ki tudta adni a fájdalmát magából mások előtt is. Azóta a gyermekeinek is azt mondja: merjenek sírni és ne fojtsák magukba a fájdalmukat, könnyeiket. Nehezen birkózik meg édesapja elvesztésével. Réka azt is felfedte: édesapja elvesztése volt az, ami rendkívül mélyen érintette. – Apukámat nagyon nehezen tudtam elfogadni, hogy elment, mert ő volt az, akihez mindig fordulhattam, akiről tudtam, hogy ha felhívom, ő meg fogja oldani. Mikor az édesapámat elveszítettem, én magam is elvesztem egy kicsit – magyarázta, hozzátéve:
Úgy érzi, neki nem volt elég ideje visszaadni azt a sok mindent a szüleinek, amit kapott tőlük - idézi a Bors a műsorban elhangzottakat. Többször menekült meg a halál markából: Rubint Réka azt is elárulta: többször volt halálközeli élménye. – Az egyik ilyen volt, amikor egy tüdőgyulladást félrekezeltek, és leszakadt a bal tüdőm. Majdnem összeomlott a keringésem, kaptam egy szív-belhártya gyulladást ezzel egyidőben. Egy hétig voltam egy vákuumgépen, amivel kiszívták a területről a váladékot. Húzós volt – mesélte a 16 évvel ezelőtti drámát. A Rékával készült felvétel alább megtekinthető:
