A szomszéd ILYEN ALJAS módon semmizte ki Józsefet az örökségéből. De sajnos van itt még MÁS IS!! Tanulságos történet, amiről nem árt ha mindenki tud:


Kétségbeesetten fogadta a Bors munkatársait Kelebián Szűcs József, aki mindössze három nap alatt vesztette el örökölt vagyonát. Szomorúan kezdte el mesélni történetét, ami közel tíz éve kezdődött. – Rozika néni a nagypapám testvére, nehéz sorsú, nagyon erős asszony volt. Már csak én voltam az egyetlen elő rokona, így nem volt kérdés, hogy mindenben segítettem neki – kezdte József. – Rozika 82 éves volt már, amikor kórházba került három hétre. Én, amikor csak tudtam, folyamatosan látogattam és elvégeztem a kisszállási ház körüli munkákat is.
Rozika azt kérte, hogy az utcában lévő egyik szomszédja ápolja azokban az időkben, amikor József nem tud elszabadulni a munkájából. Ilona, az ápoló mindenben segített is. Közben Rozika néni végrendeletet írt, ebben Józsefet nevezte meg örökösének. A vagyon egy hétmilliós házból és hárommilliónyi készpénzből állt. – A kórházban Rozika néni azt kérte, hogy saját felelősségre engedjék haza, mert otthon szeretné tölteni hátralévő idejét. Április 1-jén engedték haza, és 4-én hunyt el – meséli könnyes szemmel József. Szavaiból kiderül: három nap alatt Rozika teljes vagyona és háza átkerült Ilona nevére.
József szerint már a kórházba ügyvéddel ment be Ilona, de Rozika néni akkor hallani sem akart arról, hogy az ápolójáé legyen a vagyona. Ennek egy módja volt: ha eltartási szerződést köt Ilonával. A betegsége azonban hamar ledöntötte a lábáról, amikor hazavitték, már beszélni is alig tudott. Ekkor, három nappal a halála előtt pedig mégis aláírta az eltartási szerződést, ugyancsak ügyvéd jelenlétében. Borzasztóan gyenge volt, ki sem tudott szállni az ágyból szegénykém. Nem tu­dom elhinni, hogy alá tudott volna írni egy olyan papírt, amiről pár héttel ezelőtt még hallani sem akart. Délelőtt hunyt el az ágyában, de nekem csak délután szóltak. Amikor odaértem, egyszerűen közölték, hogy az övék minden, és kérik a ház kulcsait – mondja ingerülten József.
Megkerestük az utcában lakó Ilonát, de csak az édesanyja volt otthon. Ő nem kívánt nyilatkozni munkatársainknak, de annyit elmondott, hogy nem is érti, hogy ha a lánya nevén van a vagyon, akkor miért harcol érte József. Mint mondta, Rozika néni családtagként tekintett rájuk, és ő kérte az átirattatást. Ilonát nem sikerült elérnünk. József nem adja fel. – Nem tudom, mi lesz ennek az ügynek a vége, de harcolni szeretnék az elhunyt nagynéném emlékéért – mondta József.